Egy hihetetlen történet

 

Ami nem Málnáskertben történt, hanem a szomszéd birtokon, de magunk is résztvevői voltunk az eseménynek. 

Az úgy volt, hogy kedves unokatestvérem, Kriszta, aki már többször járt nálunk látogatóban, sőt disznóvágáson is részt vett, augusztus 20-i hétvégén meglátogatott minket párjával, Palival. Akivel mi ekkor találkoztunk először. Mindjárt elsőre közös hullámhosszra kerültünk. Palinak is van egy tanyája, ahol korábban számos állatot tartott, igaz jelenleg már csak bikákat nevel. Korábban azonban sok lovat is tartott, sőt tenyésztett. Így az állatokról, gazdálkodásról volt bőven közös téma.

Vendégvárás alkalmából természetesen süteménnyel is készültem, erre Krisztike beállított még két tálca süteménnyel, mivel ő is egy családi piknikről érkezett, ahol rengeteg süti megmaradt. Mondtam, ennyit képtelenség megenni. Mire Krisztától jött a javaslat, hogy akkor vigyünk át Emesééknek egy tálca sütit, ahol épp a múlt héten született meg a kis trónörökös.

Még mi sem láttuk a babát, hiszen alig volt pár napos a csöppség, de miután rákérdeztem és zöld utat kaptunk, egyik délután egy tálca süteménnyel felszerelkezve elindultunk. 

Jázmin, Emese lova épp a kapu közelében elhelyezett szénabálából csemegézett, amikor megérkeztünk. Pali meglátja a lovat, majd felkiált: "Ez az én lovam! Dzsaza, Dzsaza!" -szólongatja.

Persze mindenki hitetlenkedik, hogy hogy lehetne az ő lova. Sok-sok évvel ezelőtt adta el valahova az Alföldre, most meg itt vagyunk egy dél-somogyi kis faluban.

Közben előkerül Laci is és elkezdenek beszélgetni. Szó szót követ. Pali azt állítja, hogy a ló valamikor az ő tenyészetében született arab telivér anyától és apától és azért különösen emlékezetes számára, mert az első csikó volt, amelyik életben maradt. Korábban két csikó is született ettől a kancától, de genetikai rendellenesség miatt mindkettő elpusztult. 

Én közben megkérdeztem, hogy mikor született az a csikó. Pali 2002- t mondott, kérdem Lacit, hogy Jázmin mikor született, ő 2007-re emlékezett. Hát itt történt egy kis elbizonytalanodás, hiszen a két időpont túl messze esett egymástól. Mi többiek ezután felmentünk megnézni a bébit és közben Emese kérte Lacit, hogy keresse meg Jázmin útlevelét, mert abban pontosan szerepelnek a születési adatok, dátum, szülők fajtája és ami a lényeg: a tenyésztő neve.

Hosszas keresgélés után előkerül a dokumentum, visszük mutatni Palinak és valóban tenyésztőként az ő neve szerepel. Ezt már Pali is megkönnyezi, hogy akkor nem tévedett, tényleg az ő egykori Dzsazminja legelészik itt a szeme előtt.

Na, erre mondtam én, hogy talán a lottó ötösnek is nagyobb esélye van, mint annak, hogy 17 év után viszontlátod az eladott csikódat az ország másik felén. 

Mert mi van, ha át sem megyünk, vagy Jázmin pont az udvar túl felében legelészik és meg sem látja a lovat. Meg egyáltalán ez olyan hihetetlen, hogy ha nem velünk történik meg, tán el sem hiszem.

Miután hazautaztak Kriszta jelezte, hogy Pali örülne néhány képnek Jázminról és cserébe ők is küldtek képeket a szülőkről. Így most következzen egy fotóalbum a nevezetes lóról.

Jázmin mamája oldalról.

Szemből és közelről.

Tánc közben.

Ez pedig itt a papája.

Palkó Jázmin papáján.

Ő pedig itt már Jázmin a levegőben.

Kicsit közelebbről ugrás közben.

Egy téli kirándulás alkalmával pihenés közben.

A birtokon legelészés közben.

Legelés után megpihenve.

Majd pihenés után egy kis vágtázás.

A jelenlegi büszke tulajdonossal a hátán.

Ünnepi viselet egy felvonulás alkalmából elölről. 

Az ünnepi viseletbe öltözött gazdával oldalról.

Hát ennyi lett volna a történet. 

Jázminnal kapcsolatosan még csak annyit, hogy a tavaly januárban megárvult bocinak, Fanninak gyakorlatilag a pótmamájává vált. Folyamatosan együtt vannak és vigyázza, terelgeti a már nem is olyan kicsi tehénkét. 

Ezek persze már csaknem egy éves képek, azóta nagylány lett a bociból.

Fannika és pótmamája.

Nem Jázminhoz, hanem a tavaly elveszített tehénhez kapcsolódóan az alábbiakat szeretném még megosztani veletek:

Tavaly ilyenkor gyűjtést kezdeményeztem Emeséék számára,  miután elveszítették Fanni anyukáját. Össze is jött 300.000 Ft, ami sajnos nem volt elég egy új tehén megvásárlására. Az összeg azóta is letétbe van helyezve egy bankszámlán. Tavasszal azután kiderült, hogy Emese kisbabát vár, veszélyeztetett terhesként ezután a tehénvásárlás halasztódott.

A baba nyár végén szerencsére egészségesen megszületett császármetszéssel, ami után komplikációk léptek fel és Emesére hónapokig tartó felgyógyulás várt. Meg természetesen a csecsemő mellett sem tudták bevállalni az új tehenet.

Idén tavaszra tervezik, hogy a meglévő összegből egy üszőt, vemhes üszőt vagy frissen ellett tehenet vásárolnak. Amint megtörténik a vásárlás, jelezni fogom itt a blogon és a facebookon is.