Ugyan nem olyan régen készült állatos beszámoló, de mivel annyi kis állat van jelenleg a birtokon, ezért gondoltam talán érdekel titeket, hogy van az aprónépség.
Titikével kezdem, az abszolút kis kedvenccel. Még mindig elég aprócska, legalábbis a bátyjához képest. Szerencsére jól van és növöget is, viszont egy kis gengszter, rájár a baromfiak eledelére, habár ő is kap rendszeresen egy kis abrakot.
Ezért esténként be kell zárjam az egyik boxba, hogy a pipik is tudjanak enni takarmányt. Ilyenkor már akkora a kis pocakja, mint egy kisebb hordócska.
Blacky, amint éppen elnyújtózik a fejőálláson. Mivel kicsit soványka, ezért ő is kap némi kiegészítő abrakot, amit a fejőállásban fogyaszt el. Most viszont pihenésre használja.
Leonardó szintén nagy kedvenc, mostanában olyan kis bújós lett. Mindig jön egy kis simogatásért és ilyenkor a fejünket is összedugjuk, egy kis kecskepuszira. (Ilyenkor egymáshoz dörgölik a fejüket a kecskék, ami amúgy nem túl gyakori jelenség náluk, nem valami szociális népség.)
Gáborka jógapozícióban próbál hozzáférni a szénához. Amúgy ő most a legszebb kecske a birtokon, gyönyörű fényes a szőre és igen jól táplált a drágám.
Egyik este így jelent meg ez a kis mókamester. Nem tudjuk, hogyan és mit szedett össze, de kreált magának egy jópofa fejdíszt.
A pipik sem kevésbé mókásak. Amúgy kitört a teljes szabadság a baromfiaknál. Mivel a kotlós és a csibék elfoglalták a helyüket, meg már amúgy is szűkös volt nekik, a kecskékkel alszanak az istállóban és úgy jönnek-mennek, ahogy akarnak. Itt éppen Tejfölön piheni ki a fáradalmait ez a fehér tyúkocska.
Két kis bakkecske az elkülönítőben fent a malacoknál. Picik és kicsit soványak is, ezért nyúltáppal felturbózott árpát kapnak abraknak. Remélem összeszedik magukat.
Ez a kis óriásbébi is itt volt velük, de ma visszaengedtem a többiekhez. Ő a leválasztás miatt volt külön árva, remélem most már nem engedi magához az anyja. A két kicsit meg folyton elzavarta a kaja mellől.
Cicavacsora. Egy kis kecsketejjel leöntött száraztáp volt a menü.
És ahogy látjátok már a két kiscica is becsatlakozott. Amúgy a mamájuk hord nekik mindenféle zsákmányállatot az egértől a vakondig mindent.
Egy kis pihenő a rengeteg futkosás és játék után.
A legfőbb hobbijuk persze az autószerelés. Nem tudom mi ez az autómánia a kiscicáknál. De teljesen mindegy, hova parkoljuk le az autót, megtalálják és már alatta is vannak. Így elindulásnál mindig megy a számolgatás, hogy meg van-e mindegyik kicsi.
Pipioviban is minden rendben. Itt még csak két hetesen az átköltözéskor.
Ez pedig friss mai kép. Három hetes lett a banda. Már nem is annyira pihések, kezdenek rendesen betollasodni, legalábbis a szárnyukon.
Mivel folyton mozgásban voltak, ez lett a legélesebb fotó. De a négyből legalább kettő rajta van.
Barofiak szabadlábon. Az etetőjüket a karámon kívül tudjuk elhelyezni, ahol a kecskék nem férnek hozzá. Amikor a kecskék is kint vannak, be kell vinni zárt helyre, mert az első dolguk, hogy felborítják és kieszik belőle a darát. Ilyenkor beindul a kapirgálós hadművelet és szétszélednek a szélrózsa minden irányába. Nagyon bátrak, igen messze akár 100 méterre is eltávolodnak az istállótól. Eddig szerencsére még mindegyik megvan.
Fittness kakasok.
Az egyik kedvenc helyük.
Malaccsapat reggeli közben. Kancsikám a különutas, feje mélyen a takarmányos vödörben.
A lányok pedig még mindig külön zárva. Mivel friss zöldet már az erdőben sem lehet találni, kaptak egy akácágat és olyannyira bevált, hogy csak a lehántolt vastag ág maradt meg abból, amit beadtam nekik. Így azóta a forrázott dara után mindig kapnak egy kis salátát is csipegetni.
Ezek voltak tehát a legfrissebb állatos hírek Málnáskertből. Hamarosan jelentkezem ismét friss hírekkel. Addig további kellemes nyarat Mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése