Ha felépül végül a házunk

Ma a jól megérdemelt pihenőnapunkat töltjük és még lelkiismeret furdalásunk sincs, mert hajnal 5-kor elkezdett szakadni az eső és bár most éppen nem esik, de az előrejelzések szerint még további eső várható, úgyhogy úgy döntöttünk nem erőlködünk. Így viszont legalább van időm, hogy beszámoljak az újabb fejleményekről.

Ahogy ígértem hihetetlen sebességre kapcsoltunk az építkezést illetően. Amit azért is tudunk megtenni, mert párhuzamosan többféle tevékenységet tudunk végezni. Amíg a kőműves munkálkodik a téglás dolgokon, addig mi tudjuk építeni a faszerkezetet.

 Az aljzatbeton elkészülte után így rövid idő alatt látványos eredményt tudtunk elérni. Most talán sokak számára meglepő sorrend fog következni, de nálunk első körben a kőműves megrakta a háznak nagyjából a közepén levő kb. 8 méteres tartófalat, majd a tornác két szélső épített oszlopát ( a többi már faoszlop lesz). Erre azért volt mielőbb szükség mert a födém gerendák a tornác oszlopokat összekötő mestergerendán és ezen a tartófalon valamint a belső mestergerendán fognak feltámaszkodni, meg persze a faszerkezetű házfalakon.

Itt még csak a tornácoszlop vaskengyelezése van kész.

 


 És íme a kész oszlop.

Amíg ö ezzel foglalatoskodott, mi elkezdtük lerakni a talpfákat, majd a közel 100 db tartóoszlop kiszintezése következett. Ami azért volt érdekes feladat, mivel csak 05,20 és 06,00 valamint 19,45 és 20,30 óra között lehetett végezni. Mivel az ehhez alkalmazott szintező lézer piros csíkja csak ezen időintervallumokban volt látható, még a hozzávaló szemüveg segítségével is. Na mindegy, azért csak elkészültünk velük. (Azért a hajnali kelés miatt elfogyott pár energia ital is.)

A szintezést követően méretre kellett vágni az összeset, majd becsavarozni a helyükre. Itt már áll  csaknem az összes oszlop.

A második lépcsőben kőművesünk elkezdte a kéményt is építeni, amelyet kisméretű téglával körbe is burkolt, hogy nézzen ki valahogy. Egyelőre olyan magasan rakta fel, hogy túlnyúljon a mennyezeten. Folytatás majd a tető elkészülte után. Erre szintén azért volt szükség mert a mestergerenda egyik vége ezen a falon fog feküdni.

 A kémény az étkezőből nézve.

Miután idáig eljutottunk kőművesünk el kezdte rakni a vizes helyiségek válaszfalait, amikhez fel tudtuk használni az istálló bontásából származó mintegy 4000 db kisméretű tégláink egy részét.

Egyelőre itt tartunk.

Mi pedig a két hosszú oldalra felraktuk a koszorú gerendákat, amik felülről összefogják a szerkezetet.

Majd neki láttunk az ablak nyílások kialakításának, majd ezt követő bedeszkázásának. Ami elég pepecs munka tekintve, hogy egy ablaknyíláshoz kell vágni kb. 50 db deszkát, minden deszkát 4 db szöggel odaszögelni. Mivel 11 db ablakunk lesz + még a kétszárnyú bejárati ajtó, ki lehet számolni, hány darab szöget kell beverni összesen. Nekem már sikerült néhány vízhólyagot begyűjtenem, pedig csak  néhány ablaknál segédkeztem.

 A jelenlegi kilátás a majdani fürdőszobából.

Itt ugyanaz az ablak már majdnem bedeszkázva.

Közben a kiskertben eljött a betakarítás ideje. Az egyik  faládából, ami 0,3 m2-nyi felület (miután tavasszal már megettünk 5-6 csokor újhagymát) sikerült betakarítani 1,5 kg hagymát. Egész szépek lettek.

Itt látható Málnáskert 2015. évi hagyma összetermése. Tábortűzön sült szalonnához kiváló. (szerdán kipróbáltuk)

A 4 m2-nyi kukorica-tök-bab kompozícióból a fejtett bab termésünk lett vagy 15 dkg, ami így nem tűnik soknak, de ha hozzáteszem, hogy ez kb. 15 szem elvetett babból jött össze, akkor már nem is olyan rossz.
Még mondja valaki, hogy nem éri meg növényeket termeszteni. Szerintem a világon az egyik legnagyobb csoda, hogy eldugsz a földbe egy kis magot és abból lesz például egy 3,5 méteres napraforgód vagy egy 5 m2-nyi területen elterülő sütőtök teleped.

Talán egy laza kis leveshez elég is lesz.(majd kis sonkával felturbózom)

Találós kérdés következik. Mik ezek az apró valamik a tenyeremen?

Nem, nem tic-tac cukorkák, hanem cuki kis gyöngybabok, amikből Gábor poénból 2 szemet elültetett a répás ládába. A két szem baból szintén lett kb. 5 dkg termés. (Igen, mindent lemérlegeltem.)

Mindehhez hozzáteszem, hogy az ültetést követően annyit foglalkoztunk a növényekkel hogy reggel-este megcsodáltuk őket, milyen fantasztikus ütemben fejlődnek. A nagy szárazság esetén esténként meglocsoltuk őket. Amikor némelyiken felfedeztünk egy pár levéltetűt, kotyvasztottam valami biolöttyöt, aminek a receptjét az internetről puskáztam, és egyszer-kétszer lepermeteztem őket. Ennyi. Most meg már csak szüretelünk. Ja, a koktélparadicsomaink (5 növénykénk van) is bőven ontják a termést, sokszor csak úgy bekapunk pár szemet, ha elhaladunk mellette. Olyan édesek, mint valami gyümölcs.

Az első magbetakarítás eredménye. A jövő évi leendő hónapos retkeink.

Hozzánk hasonló kezdő kertészeknek tipp: ha hangyák mászkálnak a növényeiden, akkor nagy valószínűséggel ott lesznek a tetűk is (amúgy ezt már Don Corleone, a Keresztapa is tudta - nyári olvasmányélmény).

Összefoglalva tehát az építkezés halad, a lelkesedésünk töretlen. Továbbra is imádjuk az itteni életet, bár ez az újabb hőségriadó itt augusztus végén már tényleg nem hiányzott. Újabb izgalomként pedig elkezdődött a szarvasbőgés is, most már felváltva hallgathatjuk őket és a sakálok üvöltését esténként.

Megnyomtuk a startgombot

Augusztus 17-én végre sikerült beélesíteni az e-naplót, és ezzel beindult a gépezet. Ahogy ígértem turbó üzemmódra kapcsoltunk és gőzerővel nekiláttunk az alapozási munkálatoknak. Az alábbi képeken lépésről lépésre látszik, hogy eddig mit sikerült végeznünk. A poén az egészben, hogy csak áskálódsz, meg töltöd bele a betont, sódert mi-egyebet és a végén szépen visszatemetsz mindent, úgyhogy az egészből nem látszik többé semmi. Mintha nem is dolgoztunk volna vele egy csomót. Ezért is mutatom meg részletesen, hogy hány lépcsőben jutottunk el odáig, hogy van egy betonplaccunk, ami alig látszik ki a földből.

Első körben jött egy földmunkagép, aki kicsit elegyengette a talajt és csinált egy viszonylag sík placcot. Azután jöhetett az alap kitűzése.

Ugyanez a gép mindjárt ki is markolta az alapot, amivel rengeteg időt nyertünk. (ca. 1 hét ásogatás lecsökkent 2 órára)

Ásott nekünk ilyen szép nagy lövészárkokat.

 

Megérkezett a mixerbeton

Itt már terítjük a betont.

Mivel a ház alapja utólagosan le lesz szigetelve, (plusz pénztárca kímélés miatt is) ezért nem lett talajszintig beöntve betonnal, ahogy az általában szokás, hanem két sor zsaluelemmel három sor magasan folytattuk az alapozást. Ami (fő a biztonság) függőlegesen és vízszintesen is annyi vasat kapott, hogy többen megkérdezték tán toronyházat építünk, hogy ilyen masszív alapot készítünk.

Elkészült az alapja az épített és a fa tornácoszlopoknak is. Nagy gödör nagy betonnal.

Nagy gödör kis betonnal. Hiába csak 20x20 cm alap kell a fa tornácoszlop alá, az ásást nem úszod meg.

 Ez itt a kályha és a kémény alapja.

Megérkezett a betonpumpa és az újabb adag mixerbeton, ami a zsaluelemek betöltéséhez kell.

Amit szakszerűen be is vibráltunk, hogy ne maradjanak légbuborékok a betonban.

Elkészült a féloszlopok (azért fél, mert egybe lesz építve a házzal) vasbetonszerelése.

 Itt már bebetonozva az egyik féloszlop.

 
Bezsaluzva és bebetonozva az összes fa tornácoszlop alapja.

Már itt járt a vízvezeték szerelő is és megcsinálta a víz alapszerelési munkálatokat.

Kavics betöltve és ledöngölve.

Megkapta a vashálót is.

És végre elkészült az aljzatbeton is. A ”lövészárkok” és az összes gödör betemetve.

 A következő fejezetben már a falszerkezet építéséről  szeretnék beszámolni és bízom benne, hogy addig nem telik el egy újabb hónap.

Még életben

Bocs az eltűnésért, de a legutóbbi bejegyzés óta nem sok említésre méltó dolog történt, ha csak az nem hogy a hörcsög üzemmódot az anyagbeszerzést illetően tovább fokoztuk. Ahogy legutóbb  beszámoltam róla az építési engedély június végén megszületett, amit július 6-án kézhez is vettünk, de jogerőssé csak 23-án vált, amiről 31-én "már" tájékoztattak is minket. Huss, még egy hónap elment. 

Azóta is tovább küzdünk a bürokráciával, ugyanis az építkezéseknél manapság elektronikus naplót kell vezetni. Amiben napi szinten kell írni, hogy mi történt az építkezésen (munkafolyamatok, anyag felhasználás) beleértve a szél erősségének megadására is kiterjedő időjárási adatokat. Ehhez feltétel az internet, ami ugye nálunk szórványosan van jelen itt a világ vége mögött pár kilométerrel. (Jó hír viszont, hogy már közeledik hozzánk a vezetékes internet, talán jövő év végéig ide is ér.) Jelenleg tehát ennek az előkészületeivel foglalkozunk és tovább halmozzuk az építőanyagokat. 

Mondjuk, ehhez kell is egy ekkora terület, amikor a nyerges billencs SCANIA itt forgolódik, hogy ki tudjon menni. Azért is kell most beszereznünk és kiszállíttatnunk minden súlyosabb dolgot, mivel most a nagy szárazságban fel tudnak jönni ezek a nagy dögök, de amint leesik egy kis eső, esélytelen, hogy a 400 méteres füves, kaptatós utunkon bejöjjenek. Következzék néhány kép a "zsákmányainkról"

Itt épp készülnek a szalmabáláink.

Megérkezett az első forduló (7 körben tudták kihozni a 700 db bálát).

Ilyen szép nagy rakat lett belőlük.

 Most ilyen kötözött sonka állapotban várja, hogy felhasználásra kerüljön.

Tegnap és ma is jött két szállítmány faanyag, így a farakatok is megszaporodtak.

Megérkezett a cserép is.

Múlt héten hétfőn egy közeli településről sikerült 2500 db jó minőségű, nagyméretű, kézi vetésű bontott téglát zsákmányolni, amit 3 fordulóban saját kezűleg pakoltunk fel és le. (azért volt még pár segítő kéz is) Ebből készül majd a falazott oszlopok és a ház lábazata, a tornác és a párkányok.

A külső nyílászárókat is megrendeltük végül. Szeptember végére azok is elkészülnek.

Felhajtottuk a mesterembereket is, így van már vízszerelőnk, kőművesünk, villanyszerelőnk, kályhaépítő mesterünk is.

Közben megállapodtunk egy műszaki ellenőrrel,  majd kiderült, hogy nincs is rá szükség, így lemondtuk. (Ezzel behúztunk 200 ezret) Viszont felelős műszaki vezető mindenképpen kell. Akkor azután nyomoztunk, végül az építészünk ajánlásával sikerült megállapodnunk valakivel.

Azon nyomban,  ahogy beélesedik ez az e-napló rendszer, viszont turbó üzemmódra fogunk kapcsolni majd meglátjátok.

Az viszont felbecsülhetetlen, hogy itt élhetünk a természetben, (egyébként pont ma van 4 hónapja, hogy kiköltöztünk) ez minden kényelmetlenségért kárpótol. A minap is éppen kint voltunk a szabadtéri nappaliban mikor egyszer csak egy dámszarvas tehén kibukkant az akácosból úgy 15 méterre tőlünk (tudom mert leléptem). Nézegettük egymást egy darabig, majd mivel úgy ítélte nem látszunk veszélyesnek elindult, majd jött utána két kicsi végül ismét egy anyuka zárta a sort. Gábor meg is állapította, hogy a követték a felderítés klasszikus szabályait. Elöl a terepkutató, azután az egység majd a végbiztosító.

Az ilyen élmények teszik elviselhetővé a 40 fokos hőséget, na meg persze a medencében is sűrűn megfordulunk.

Ja, majd elfelejtettem kedd óta üzemel a napelem rendszerünk. Végül csak ideért az E-ON és kicserélte az órát. A táblákat már múlt hónapban felrakták. Már aznap sikerült is 9 kW-ot betáplálni a rendszerbe,  0,8 kW-ot pedig mi vettünk az E-ON-tól. Tehát kétféle dolgot mér az óra, amit mi felhasználunk rögtön az nem is jelenik meg, csak, amit betápláltunk a rendszerbe, illetve azt a mennyiséget is méri, amit mi veszünk az E-ON-tól, amikor nem termel a napelem. Az a lényeg, hogy az előbbinek vagy többnek vagy egyenlőnek kell lennie az utóbbival, akkor  nem kell fizetnünk.

Íme a kész rendszer.

Ez itt a rendszer agya, az inverter.

Tegnap délig is termelt már több mint 10 kW-ot.




Hogy a kis kertünkről se feledkezzünk meg.

A két "giga" cukkini együtt több mint egy kilóra sikeredett.

Sikerült termelni 3, azaz három darab vajretket is. A többit a mocsok tücskök felzabálták még zsenge 

palánta korában.

Ezenkívül ettünk már a saját termésű répánkból és koktélparadicsomból is.

Ezzel zárom soraimat, remélem hamarosan már azzal a hírrel jelentkezhetek, hogy javában építjük a házunkat.

Hurrá, megvan az engedély!

Június 29-én végül ”megszületett” az építési engedélyünk, aminek nagyon örülünk, bár még nem jogerős, tehát építkezni továbbra sem lehet, de legalább kézzel fogható távolságba került az egész dolog. Kézhezvételtől számítva 15 napot kell még várni. Ami azt jelenti, hogy a benyújtástól számíva pontosan kettő hónap kellett hozzá. Tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez egy igen nehéz ”szülés” volt. Mondjuk lett is vagy tíz oldal, ami igen terjedelmesnek számít, összehasonlítva az előző házunknál nem volt több két-három oldalnál. Mondjuk az értelmezése sem egyszerű, kell hozzá egy ügyvéd, aki lefordítja magyarra. Hemzseg a jogszabályi hivatkozásoktól, melyben a különböző szakhatóságok leírják, hogy milyen feltételek mellett adják meg az engedélyt nagy kegyesen. 

Hogy a várakozási idő ne teljen haszontalanul, mint a kis hörcsögök el kezdtük begyűjteni az építőanyagokat. Jelenleg úgy nézünk ki, mint egy kisebb fajta tüzéptelep. Van itt fa, sóder, cement,  mindenféle vasak stb. stb. 

Ezenkívül nyakunkba vettük a közeli várost árajánlat kérés ügyben. Voltunk több építőanyag kereskedőnél, nyílászárókra, cserépre kértünk ajánlatokat. Ezek lassan meg is érkeznek, és akkor el kell dönteni, mit honnan rendelünk meg. Időben kell gondolkodni, mert az ablakokra például nyolc hét a szállítási határidő.

A szalma bálákat is lefixáltuk. A szomszéd faluban van egy búzatábla, ahonnan ingyen odaadják a szalmát. Az egyik falubelinek meg van kis-bálázója, ő 100 Ft/db áron megcsinálja. Ami azt jelenti, hogy kb. 60.000 Ft-ból meg van a ház szigetelése a falakra és a padlásra. 

A napelemes rendszer kiépítése is folyamatban van. Mivel helyünk van bőven és nem akartuk elrontani a ház összképét (mégis csak egy hagyományos, tornácos házról van szó), ráadásul így nem kell várni majdnem egy évet, így nálunk a földre lesznek telepítve az elemek. További plusz még, hogy így a tájolása és a dőlésszög is ideális, ami a házon nem lett volna az.  Az állványokat bebetonozták és az inverter is fel van szerelve, bekötve. Tulajdonképpen már csak az E-ON-ra várunk. Hivatalosan kb. egy hónap az átfutási idő, amiből két hét már el is telt. A napelemek is megjöttek már, így ha az E-ON elvégzi  a dolgát, akkor csak fel kell rakni a helyükre őket és már termelhetik az áramot.

Ezzel közművek szempontjából az önellátást július végére meg is valósítjuk. Vízből, áramból önellátók leszünk, tüzifa meg bőven akad a birtokon, így a fűtés miatt sem kell aggódnunk.

Akik az elmúlt heteket Magyarországon töltötték, azoknak nem kell magyaráznom, milyen ”kellemes” 40 fokos klímában volt részünk. Múlt héten hétfön és kedden az éjszakát már  csak kint az akácosban tudtuk elviselni, ugyanis a lakókocsiban még este is 35 fok körüli hőmérséklet volt. Az aszály eredményeként kis patakunk vízmennyisége is jelentősen megcsappant, ezért gondoltuk kicsit megtisztítjuk a medrét a belehullott ágaktól illetve a bedőlt és gátat képező fatörzseket valahogy kiszedjük. 

Vörös Október megint jól vizsgázott, mert a 30-40 cm átmerőjű 4-5 méteres rönköket könnyedén kihúzta. A kirángatott rönkök nagy része kiszáradás után szintén jó lesz tűzifának.

Itt a rönk még keresztben a patakban.

 Munkában a kis trakesz

Csak az érdekesség kedvéért  a legutóbbi bejegyzés óta a napraforgónk ennyit nőtt és még sehol a tányérja. 

Emlékeztetőül, két hete még csak ekkora volt