Málnáskerti csoda

Az úgy volt, hogy még június legelején elkezdett kotlani az egyik tyúkocskánk, csak még kilopkodtuk alóla a tojásokat, végül 3-a után hagytuk, hogy gyűjtögessen és végül 9 tojással költöztettem át az istálló egyik használaton kívüli, rumlis boxába, hogy szépen, nyugodtan költhessen.

Egy fonott vesszőkosarat kibéleltem szénával és abban helyeztem el a kotlóst, amit egy műanyag ládával borítottam le, amit még le is takartam rongyokkal, hogy minél zavartalanabb legyen a fészke. Reggel és este szépen leszedtem a borítást és a tyúkot kiraktam enni-inni, dolgát végezni. Olyan kis cuki és lelkes volt: amint evett, ivott, dolgot végzett már ment is vissza a tojásokra. Ez azt jelenti, hogy kb. 2x15-20 percet leszámítva folyamatosan a tojásokon ült. Sajnos kezdő mamiként még kicsit ügyetlen volt, így menet közben a kilencből három tojás eltörött. Így a végére már csak hat tojás maradt. 

Mivel a tyúk költési ideje 21 nap, 23-ára vártam az első csibéket. Ezért igen nagy meglepetés volt, hogy már 22-én, vasárnap este meg volt törve egy tojás. Akkor még ki sem bújt a pipi, csurom nedves volt és abban sem voltam biztos, hogy életképes-e. Ugyanis még sosem láttam frissen kikelő kiscsirkét, így fogalmam sem volt, hogy kellene kinéznie.

Itt már szárazan a kis tollgombóc.

Még nem volt részem ilyen élményben. Annyira hihetetlen, hogy a tojásból egyszer csak előbújik egy kis nedves valami, amiből azután egy ilyen kis apró madárka lesz. 

Hétfőn reggelre már nem volt egyedül a kiscsibe. Ez a látvány fogadott a kotlós alatt. A kis sárga gombóc mellett lett még egy sárga és egy fekete csibe is.

Ekkor átköltöztettük a kotlóst az egyik üres boxba és szépen berendeztük. Középen csináltunk neki egy kis fészket, hiszen a kosárból a csibék nem tudtak volna kijönni. Kapott a mami egy etetőt és a csibéknek egy nagy cserépalátétben helyeztünk ki indító tápot. (A pipi eledellel nagy szerencsénk volt, mert múlt héten, amikor takarmányboltban jártunk elfelejtettünk tápot venni, de szerencsére Emeséék éppen hétfőn jöttek haza Pécs irányából és így tudtak hozni tápot.) Hétfőn délben már ilyen szépen meg volt terítve a kis családnak. Ma délelőtt pedig már kamillateás vizet is töltöttem az itatóba, amit kiscsirkék itatására ajánlanak.

Sajnos tegnap az egyik tojásból nem tudott kibújni az egyik pipi, így őt elveszítettük. Viszont ma reggelre kiegyenlítődött a színek aránya. Most már négy kis pelyhes csipogott. 

Pont reggeli időre értünk le. A mami éppen tanította a csibéket enni. Olyan cukin csipegettek a kicsik is. Utána még az itatót is megmutatta nekik, igaz, hogy páran lábáztatásra is használták. Annyira cseppek még, hogy simán bele tudtak állni mindkét lábbal az itató peremébe.

Még mindig van egy tojás a kotlós alatt. Reméljük, hogy kikelti még azt is. Ma-holnap eldől, hogy marad-e létszám vagy megszaporodnak eggyel. Ezzel az első nehézségen túl vagyunk. Kikeltek Málnáskert első életképes csibéi. Most jön a következő nagy feladat, hogy életben is tudjuk tartani őket. Szorítsatok, hogy sikerüljön.