2018. május 7., hétfő

Négy mínusz három egyenlő tizenkilenc

Kíváncsiak vagytok, hogyan jött ki ez a matematikai képtelenség? Egyszerű: végy 4 malacot (nem árt, ha az egyik kan), egyél meg hármat és mégis marad tizenkilenc. Születésszabályozás ellenére május harmadikán megellett a rózsaszín kocácskánk, aki vagy aznap, vagy két napra rá volt egy éves. Így  Málnáskert vietnámi malac populációja tizenkilenc főre gyarapodott.

Bár eléggé aprócska a mama, mégis lett öt malackája.



Kicsi a rakást játszanak. Itt olyan két órásak.



Kistehén foltos az egyik fiúcska.



Alváshoz készülődnek.


A márciusban ellett anyukának ezzel lejárt  GYES és kiköltöztettük a kicsikkel együtt, helyére pedig beköltözött a frissen ellett anyuka. Bár az első éjszakát a többi nagy malaccal együtt töltötte, a kicsiknek semmi baja nem lett. Átköltöztettük. Amikor már csak ő meg a kicsik voltak egy ólban azt gondolnád most már minden rendben lesz velük. Erre reggeli után ráfeküdt az egyik picikére és agyon is nyomta. Ma már négy naposak és mindegyik elég virgonc és már nagyban jönnek-mennek.


Úgy látszik nekünk ez a négyes szám jön be a malacoknál. Tavalyi három ellésnél is 4-4 kicsi maradt meg, az idei kettőnél is hasonló a tendencia. 

Újdonság még, hogy két vendég malac leányka beköltözött a kanhoz. Fiatal szomszédaink, akik szintén gazdálkodnak, szaporulatra vágynak. Hát a mi kanunkon nem múlik, ahogy megérkeztek a hajadonok, rögtön neki kezdett az udvarlásnak. A hölgyek egyelőre kéretik magukat, de hát rendes lány előbb udvaroltat magának. 



Múlt hét vasárnap pedig egy nem várt látogató érkezett hozzánk. Először  a tornác egyik végén álló gyalupad alatt láttam meg. Mire előhoztam a fényképezőgépet, már a bejárati ajtó előtt topogott, mintha be akarna jönni. Azután ahogy jött (szép csendben) úgy el is kocogott, de azért kellemes meglepetés volt.

"Bemennék körülnézni!"



"Micsoda fogadtatást, nem nyitnak ajtót!"



"Na, ide se jövök többet!"



Az ál villanypásztorok nem váltak be, többször átugrottak a két drót között. Plusz a kecskék időközben rájöttek, hogy se a gyümölcsfáknál, se a kertnél nincs benne áram, egyre szemtelenebbek lettek és ha egy pillanatra hátat fordítottál nekik már be is ugrottak valamelyiken. Ezért ki lett húzva még egy sor, hogy ne tudjanak a kettő között átugorni és az áram is rá lett kötve. Így azóta kicsit nyugodtabb az életünk. A fűnyírás, kaszálás egy ekkora területen szinte folyamatos. A fű olyan ütemben nő, hogy két hetente körbe kell nyírni a villanypásztorok alatt, mert hozzáér a dróthoz. A patakhoz is nyírtunk egy utat.

A kertben is kaszálni kellett, már térdig ért a fű a tavalyi veteményes területén.




Málna nyári áutfitje.



Komplett szolgáltatást kapott. Egyik nap a nyírás, pár nap múlva az első fürdésen is túl estünk. Ez utóbbi azért annyira nem jött be neki. Fürdeni csak saját szorgalomból szeret a malacok ivóvizében vagy a susnyásban levő állott vízben.






Szegénykémnek már nagyon melege lehetett. A kis szoknyája teljesen be is rasztásodott neki.

Így nézett ki előtte. Elöl rövid, hátul hosszú.



Így múlt hét vasárnap neki estem egy ollóval és most ilyen kis csinike lett. A kullancsokkal is folyamatosan küzdöttünk. Sajnos eléggé fertőzött vidékén élünk. A szer, amit eddig használtunk csak négy hétig hat és gyakorlatilag folyamatosan kell használni. Éves szinten ez több mint 10 eFt. Mivel most már több helyről is hallottam, hogy a geránium olajat valamiért rühellik a kullancsok, beszereztem egy üvegcsével. Vízhez adagoltam pár cseppet (4 dl-hez kb. 10 csepp) és azzal sprickálom be. Így a napi 15-20 darab lecsökkent 1-2 darabra, amikor csak részlegesen fújtam. Ma reggel teljes testpermetet kapott. Holnap újra ellenőrzöm.

Az építkezési projektek tovább folytatódtak. Múlt hét végén elkészült a kerti konyha padlója, ami össze lett kötve a pincével is. Már csak a szabni való téglák vannak vissza. 



Két lépcsöben lehet feljutni a pincéhez, a szintkülönbség miatt.



Kicsit még foghíjas, de azért már mutat valamit.



Vasárnap elhoztuk a lakatostól a vasakat is.

A cuccok egy része. A sparherd lapja és ajtaja például egy régebbi darabból származik. A többi alkatrész pedig újonnan lett legyártva. De például a kemence ajtó gombjai is régi porcelánfogantyúk.



Folytatódott a különféle főző és sütögető egységek építése is.

Tavaly itt hagytuk abba.



A kemence aljába került egy kb. 8 cm vastag törmeléküveg réteg a hőtartás céljából. Erre ment egy sor tégla.



A mintául szolgáló kemencénél ezt a téglasort megcsiszolták. Mi végül úgy döntöttünk, hogy samottlapokkal rakjuk ki az alját, hogy szép sík legyen.



Itt már épül maga a kemence. Ez a tegnap esti állapot.



Ma ebédig pedig már készen is van. Még a kéménybekötéseket kell megcsinálni és lassan már fel is avathatjuk.



Múlt hét csütörtökön újból igénybe vettük egy földmunkagép segítségét. Már készülünk a következö projektre; az istálló építésére.

Ott kellett a törmelékkupacokat elpucolni és egy sík placcot kialakítani.



Az eredeti épület helyén akarunk építkezni. Ez kb. 5x20 méteres épület volt, ami nekünk most három funkciót fog betölteni: műhely, istálló, tároló (széna, gépek, egyebek).



Az elsődleges szándék az volt, hogy elszállíttatjuk a törmeléket. A polgármesternél is érdeklődtünk, hátha kell törmelék útalapba, de negatív. Után megérdeklődtem egy 35 km-re levő vállalkozótól, mibe kerülne ez nekünk. De mivel olyan horror összeget kértek az elszállításért, amiből majdnem felépítjük az épületet, végül nálunk került a föld alá. Mivel gyakorlatilag tégla, cserép és föld keveréke volt, semmilyen veszélyes dolog nem került a földbe. és így kialakult ez a kis kilátó dombocska, ami szerintem a kecskék egyik kedvenc helye lesz.


Ma meg is tartottuk a terepszemlét a kőművesünkkel, hogy milyen előkészületeket kell tennünk, hogy neki tudjon állni az építésnek. Úgy néz ki, hogy az alapokat fel lehet használni, csak a teherhordó oszlopoknak kell alapot készítenünk. Amúgy, csak egy 50-60 cm magas fal fog körbemenni, három méterenként pillérekkel és a fal többi része csak deszkázva lesz.

Így hamarosan neki kezdünk az ez évi gigaprojektnek. Már nagyon várjuk, hogy leköltözzön az állatsereglet. Szeretnénk majd valami kert félét kialakítani a ház körül is, de amíg az állatok itt vannak fent, ennek semmi értelme (kitúrják, megrágják, megeszik).

Ez már a negyedik tavaszunk itt Málnáskertben, de ilyen illatorgiában még nem volt részünk. Az első évben abszolút nem emlékszem, hogy lettek volna virágok az akácfákon, a két utóbbiban pedig lefagytak. Szóval ennyi akácvirágot egy helyen én még nem láttam. Az illat az valami csodás.






Most készülnek az első palack akácszörpök egy interneten talált recept alapján. Ha fincsi lesz, lehet, hogy nagyüzemileg is gyárthatom, annyi a virág.

Közben elkészült az akácszörp és mivel a gazdának ízlik, már állhatok is neki az újabb adagnak.

Hamarosan pedig beindul a bodza szezon. Idén abból is nagyobb mennyiséggel kell gyártanom, hogy kitartson a következő évig.

Egyelőre még csak a bokrok tetején nyíltak ki a tányérok, de szerintem egy hét múlva már lehet gyűjteni a virágokat.



Tovább folytattuk a kerti munkálatokat is. A kert hátsó részét a gazda felrotálta, így végre a takarmánykukorica is belekerült a földbe. A sorok közé ment takarmánytök és egyéb embereknek való tökfélék: sütőtök (többféle), főzőtök, dinnye (többféle)

Megkezdődött a bográcsszezon is. Múlt héten jóféle kecskepöri főtt a tűzön, tegnap meg egy jó kis paprikás krumpli házi kolbásszal, szalonnával, hozzá házi savanyút ettünk. Gyakorlatilag egy talicska rőzsén megfőtt az ebéd.



A legeslegfrissebb hírek: ma délelőtt 11 óra környékén megszületett az ez évi utolsó kis gida. Már reggel gyanús volt az anyuka, mivel szokásával ellentétben hangosan mekegett. Így olyan nagy meglepi nem volt, mikor megláttam a kicsit. Ezúttal egyke lett, de legalább kislány. Mivel Micike az egyik zászlós hajónk tejmennyiséget illetően, ezt a lánykát is megtartjuk, remélve, hogy örökölte az anyai géneket.

A nagyon friss bébi még csurom nedvesen.



Néha még nem tartotta meg a lába, de ...



... azért a cicit hamar megtalálta.


Azt hiszem minden fontos dologról beszámoltam. De most mennem kell, mert a garázda kecskéket kell pásztorolnom. Felügyelet nélkül már nem merjük kiengedni őket, annyi galádságot műveltek az utóbbi időben.

4 megjegyzés:

  1. Eszter csak szuperlativuszokban tudok beszélni rólatok, nagyon tetszik ahogy élítek a mindennapjaitokat, ahogy gyarapodtok... szóval ahogy az élethet hozzáálltok, ahogy szeretitek az állatkáitokat, na és persze ahogy, és amilyen jó kis stílusban írsz.)) További nagyon sok sikert kívánok nektek!!!
    Alig várom mindig az írásaidat, és a fotóidat.)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Andrea! Mindig örömmel olvasom a hozzászólásidat én is, mert mindig jól esik a megerősítés, hogy jó úton járunk. Büszkék is vagyunk magunkra, hogy a három év alatt a semmiből mi mindent hoztunk létre. További terveink száma végeláthatatlan, annyi minden van már a fejünkben, hogy mi mindent szeretnénk. Igazából mindig azt mondjuk, hogy mi egy "birodalomépítő" stratégiai játékot játszunk, csak nem virtuálisan, hanem a való életben. Üdvözlettel. Eszter Málnáskertből

    VálaszTörlés
  3. Válaszok
    1. Köszönöm Neked is! Legyen szép napod! Üdv. Eszter Málnáskertből

      Törlés