Már a decemberi birtokbejárás során felfedeztem néhány kidőlt fát, amiket végül január elején sikerült is begyűjtenünk.
Egyik fa gyökerestül adta meg magát a sorsnak.
A másik csak úgy szimplán kidőlt. De ezek mellet találtunk még jó néhány lábon száradt fát is az égeresben.
Mivel ez a január eléggé fagyosra sikeredett eddig, gondoltuk nem halogatjuk tovább a "fázást".
Nálunk most a napokban is -8 -10 fok körüli hidegek voltak reggelente. Ezért, hogy ne lustuljunk el ebben a fagyos időszakban sem, elhatároztuk, hogy itt az idő összeszedni ezeket a kidőlt és lábon száradt fákat. Mást úgysem lehet csinálni ilyen hidegekben.
A gazda láncfűrészt ragadott és pikk-pakk felfűrészelte a fákat.
Ez volt a könnyebbik része a dolognak. Traktorral ugyanis nem lehetett megközelíteni a kidőlt fákat, ezért minden rönköt egyesével kellett kihordani. Nyilván az izmosabbakat az emberem hordta, de azért én is besegítettem a vékonyabbakkal.
Így mindjárt megvolt egyben az erősítő és a kardió edzésünk. Egy-egy fa 15-16 méter magas volt, amit 12-14 darabba fűrészeltünk fel, tehát egy párszor meg kellett tenni a kanyaronkénti 100-150 métert, mire minden darab a pótkocsira került.
A kihordott fát mindjárt fel is fűrészeltük. A vastagabbakat láncfűrésszel a vékonyakat meg én a leszabófűrésszel.
A vastagabbakat még hasogatni is kellett.
Ki is számoltuk, hogy legalább háromszor fűt minden egyes darab: a kihordásnál, a hasogatásnál és végül, amikor a kályhába kerül.
Nemcsak a malacok érdeklődnek a láncfűrész iránt (lásd következő kép), legújabb lakónk is kezdi szépen lassan felfedezni a környezetét.
Egy hónapos malackáim még tavaly októberben vették alaposan szemügyre és rájöttek, hogy kiválóan lehet vakarózni ezzel a valamivel.
Itt már gyűlik a következő fűtési szezonra való. Háttérben a tavaly decemberben az önkormányzattól kapott 1 m3 tölgyfa már felfűrészelve, hasogatva szárad. Előtérben pedig a most kihozott frissen kidőlt égerfák.
Második kanyarban feljutottunk a tölgyesbe is. Ahol az elődünk által kivágott és otthagyott rönköket fűrészeltük fel.
Kihoztuk még a kiforgatott tölgyfa tuskókat is. A tűzön az is elég, itt meg csak traktor csapda, ami nagy károkat okozhat, ha nem vesszük észre időben.
Végül két pótkocsinyi fát tudtunk kihozni az erdőből úgy, hogy egyetlen elő fához sem kellett hozzányúlni. Ez az igazi biomassza tüzelés. Közel három hétig ki is tartott ez a mennyiség. Nyilván nem volt olyan fűtőértéke, mint a direkt fűtési céllal kivágott kemény fának, de gyakorlatilag ingyen volt.
Az állatseregletnek sem ez a kedvenc időszaka, az elmúlt másfél hét kemény hidegeket hozott még napközben is. Ilyenkor gyakorlatilag enni jönnek ki (főleg a malacok, akik nagyon nem szeretik a hideget.).
A két fős csipet csapat úgy döntött, hogy beköltözik a hízókhoz. Eddig jöttek-mentek étkezésekkor, most viszont állandó jelleggel itt tartózkodnak. Birtokba vették az egyik ólat és jól megvannak a társbérlőkkel.
Egyébként pont a héten voltak négy hónaposak és elég szépen gyarapodnak.
Mama malacot már december elején átköltöztettem papa malachoz. Április környékén számítok a szaporulatra.
A maradék nyolc malacka most bőven elfér a két vályú mellett. Ezek most már nagyjából egy súlycsoportban vannak, így senki nem szorul a perifériára.
Kecskék reggeli közben. Barna szekció.
Fekete szekció. Szerintem a képeken is látszik, de élőben még jobban, hogy nagyon szépek. Remélem a három anya már a gidáktól gömbölyödik. Nagyjából fél idősek most. Március végén, április elején lenne esedékes a szaporulat.
Ilyen januári időjárás mellett tehát az állatok ellátásán és a tűzifa pótlásán kívül nincs nagyon mit csinálni. Élvezzük ezt a kicsit lazább időszakot és nagyban tervezgetjük, hogy tavasszal mit-hogyan fogunk csinálni. Azért egy disznóvágás már lezajlott, de erről majd legközelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése