Műhely fronton annyi előrelépés történt októberben, hogy a nem nyíló ablakok be lettek üvegezve. Az üvegeket már szeptemberben megrendeltük. Takarékossági okokból szimpla üvegeket, viszont duplán. Így mi magunk oldottuk meg a hőszigetelt üveg gyártását. Ahhoz, hogy az üvegek a helyükre kerülhessenek milliónyi kis lécet kellett gyalulni, méretre vágni és beszögelni a helyére.
Tíz ablaknyílásba, húsz üveg, üvegenként négy darab beszegző léc, plusz 10x4 db távtartó léc, ami a légrést biztosítja a két tábla között. Hát a mester elvolt egy darabig, míg legyártotta a léceket. Az alábbi képen már a távtartókat rögzíti.
Minden léc beszabva, a helyére beillesztve, hogy véletlenül se keveredjenek össze.
Itt már érkezik egy üvegtábla.
Nagyjából 6 órányi munkával a helyére is került mind a húsz tábla. Az én közreműködésem annyiban merült ki, hogy mind a húsz üveget megtisztítottam mindkét oldalán. Főleg a belső oldal volt a lényeg, mert ugye azt utólag már nem lehet pucolgatni.
Elkészültünk: egyik oldal.
Másik oldal. Lassan tényleg zárható lesz a műhely. Középre kerül majd az egyik nyíló ablak, reméljük hamarosan.
Emberem vágta és kb. 3 méteresekre darabolta a fákat, én meg pakoltam a kocsira.
Három pótkocsinyi fát sikerült egy napi munkával kitermelni és kihordani. A területnek pedig csak egy töredékével végeztünk, úgyhogy lesz még bőven ilyen lábon száradt. Viszont azokat a tavaszi, nyári hónapokban is ki tudjuk majd vágni.
Ekkorra rakat lett belőle. Ezt pedig már akár én is fel tudom darabolni a leszabó fűrészünkkel, persze csak akkor, ha lesz hely a tornácon, az ugyanis most fullon van.
Októberben végre sikerült elszállíttatani a 2,5 éve kivágott tölgyfa rönköket gatterolásra. Eddig abban bíztunk, hogy majd helyileg meg tudjuk oldani, de be kellett látnunk, hogy a három méteres tölgyfa rönköket kézi erővel nem tudjuk mozgatni, plusz a fűrészes ember sem ért ide. A maradék fenyőfát illetve tölgyfát szintén két fordulóban hozta fel. Ez itt az egyik rakat, a másiknak a tornácon szorítottunk helyet.
Felkészülten várjuk a telet. Bár egyelőre csak rőzsével fűtöm a sparherdet és így van 24 fok a közösségi terekben. Ezt a hőmérsékletet kb. 2 kosárnyi tüzelővel érem el, gyakorlatilag annyi idő alatt, amíg megfőzök és megmelegítem a vizet a malacok darájához. Még mondja valaki, hogy fával fűteni nem gazdaságos. Mindeközben hálószoba ajtaja szigorúan zárva, hogy oda véletlenül se menjen a melegből plusz este még szellőztetés a jó alvás érdekében.
A tornác másik oldalára is pakoltam egy adagot, miután a "drága" kecskéim széjjel ugrálták a szépen megépített farakatunkat.
Ebben a hónapban sem úsztuk meg a karám reparálást, mivel Bendegúz egészen egyszerűen nem fér a bőrébe mióta szerelmes. Hiába viszem neki reggelente a lányokat, az sem elég. Szabályosan elbontja maga mellöl a karámot. Itt épp az érintett szakasz javítása folyik.
Szükségessé vált a kapu két oszlopának kicserélése is, mivel a földben levő részük hat év alatt kissé elkorhadt. Mondjuk a kapu stabilitásának az sem tett jót, hogy fentebb említett Bendegúz többször is befejelte, hogy a csajok közelébe juthasson.
Az új oszlopok már lekérgelt akácfából készültek, amik legalább négyszer ennyit is kibírnak.
Októberben is tovább folyt az egykori gyümölcsös kaszálása, hetekig onnan etettük a kecskéket. A maradék szénát pedig két körben levittem az istállóba mielőtt megázott volna. Ez szerintem kitart a hónapban, így a nagy gurigákat, majd csak novemberben kell megkezdeni.
A kertben is tovább folytak a munkálatok októberben is, de erről majd egy külön beszámoló készül. Illetve most már az állat seregletről is készül egy helyzet jelentés, mert már az is régen volt. Mindkét iromány hamarosan elkészül, ezúttal nem kell heteket várnotok a folytatásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése