Ahogy ígértem a legutóbb, folytatom az állatudvari történéseket, mert akadt megint bőven. Hát először is itt a tavasz, most már teljes mellszélességgel, aminek legékesebb bizonyítéka, hogy mindenki szerelmes.
A két cicafiú között nagy a rivalizálás az egyszem lányért. Itt éppen Miki lendült akcióba, D` Argatgnan pedig "tartja nekik a gyertyát". Így talán két hónap múlva megérkezik a cicaáldás. Amire szükség is van, hiszen nagyon megfogyatkoztak és az istállónál is szükség lenne egy kis rágcsáló karbantartásra, mert ott bizony sokan vannak.
Nem kisebb a szerelem malacéknál. Ahol Kancsika végre teljesíthette kötelességét.
Először a mamit átcsaltuk hozzá a karámba, akkor kb. 2 perc alatt le is zajlott az akció. Mivel láttuk, hogy nagy a szerelem megkockáztattuk, hogy mindkettőjüket kiengedjük. Gondoltuk, hogy Kancsi úgysem tágít a mami mellől. Így is volt, egész délután ott volt a nyomában, folyamatosan udvarolt és bebiztosította a következő generációt.
Azért még pár napig együtt tartottuk őket. Mivel azonban megszűnt az érdeklődés egymás iránt, valamint a két fiú (Kancsi és Bendegúz) között igen heves harcok robbantak ki féltékenység miatt, végül a mami visszament a többiekhez.
Málnánál és Borókánál is beindultak a hormonok, mert a két lány felváltva ugrálta egymást fiúkutya nem lévén a közelben. Most már lassan be kell szereznünk egy helyes pumi és mudi fiút, hogy boldoggá tudja tenni őket és persze legyenek utódok is. Málna génjeinek mindenképpen tovább kell mennie, mert ilyen csodakutya kevés van.
Kufirc úrfi korábbi akcióinak is beérett a gyümölcse, ugyanis március 13-án délután a kis koca, akit már külön zártunk (és milyen jól tettük) lebabázott. Első kép az alomról alig pár órásan.
Összesen 10 malacka lett, az egyik azonban olyan kis fejletlen volt, hogy az amúgy is kicsi tesójának majdnem átfért a hasa alatt. Szegénykém annyira pici volt, hogy egyszerűen a többiek elnyomták, nem jutott neki elég tej. Megpróbáltuk ugyan fecskendőből egy kis kecsketejjel megetetni pluszban, de második nap elveszíttettük őt.
Van még egy kis koca, aki igen fiatalka, még csak júniusban lesz egy éves, de persze Kufirc Úrfi nem átallott őt is megrontani. Szerencsére rajta is láttuk, hogy hamarosan itt az idő, ezért már ő sem mehetett ki a többiekkel. Március 14-re nála is megszülettek a kicsikék. Neki öt malackája lett, de itt is elment a legkisebb.
Így a két alomból összesen 13 malacka lett, a fiúk lányok aránya szinte hihetetlen, mindösszesen két kislány van. Ma már 11 illetve 10 napos a két csapat és szerencsére mindenki jól van. Tegnap már a mamák is mehettek ki a többiekkel legelészni, a csipet csapat pedig természetesen velük tartott. Az addigi időt ebben a szuperül kibélelt kis ólban töltötték a nagyobbik csapat.
Alig pár naposan még olyan kis soványak, ráncosodik a kis bőrük, mert nagy rájuk a "kabátka". Azóta perszer szépen kigömbölyödtek, kezdenek kis babzsákokra hasonlítani.
A négy pici a másik alomból az egyik reggelen kint napozott, közben meg egyfolytában remegett a kis testük, annyira fáztak. Szerencsére elég szívós fajta, nem szükséges őket lámpázni, aki elég erős, annak egy kis hideg meg sem kottyan.
Kecske fronton annyi változás van, hogy múlt hét pénteken a kis bakocskát elvitték. A szomszéd gazdákhoz, Emeséékhez is jöttek a kis bak gidákért, így a miénket is elvitték. Ott cumiztatják őket, amíg szükséges.
A három kislányt pedig két napja vittük át Emeséhez, ahol ő cumiztatja a gidákat. Lulu két gyönyörű kislányáért cserébe Maja kicsikéjét majd visszahozzuk. Itt éppen be vannak bódulva a kicsik a sok ugri-bugri után.
Micike is beájult, őt várjuk vissza pár hét múlva. Reméljük anyukájához hasonlóan jó tejelő kecske lesz.
A kiskecskék leválasztásának nagyon praktikus oka volt: nekünk is szükségünk van a tejre. A mostani tej és sajt árak mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kicsik igyák meg. Ilyen csöpp, ártatlanokat levágni sem lehet, mert semmi értelme. Mi itt a birtokon még nem tudtuk megoldani a külön zárást, ezért nagyon örültünk ennek a megoldásnak, ahol mindenki jól járt. Azóta pedig már el is készült az első adag friss sajt.
A délutáni bódulásból a malacok sem maradtak ki. Ezt a cuki képet sikerült pár napja készítenem az egyik csapatról.
A másik csapat szintén szépen kigömbölyödve a kis malacól elött szokott sziesztázni.
Ez pedig ma reggeli kép, az etetés után a kis koca és a csemetéi megkezdték reggeli utáni sétájukat.
Kecskeéknél várunk még további szaporulatot. Lujzikánk már szépen gömbölyödik, illetve a télen elvetélt Tündér is ivarzott februárban, talán lesz nyári gidácskánk is. Addig is szeretgetjük a megmaradt csöppségeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése