Legfrissebb birtoklakó

Az elmúlt hét sem múlt el izgalmak nélkül. Nagyszombat délutánján megérkezett a birtokra a negyedik kecskegida. Tündér (a mama) annyira laza volt, hogy a malacok által kitúrt egyik homokgödörbe feküdt bele, oda pottyantotta ki a kis porontyot. Aki így mindjárt bepanírozódott, a még nedves kis teste tiszta por lett. Végül felvettem a kicsit és bevittem a karámba, az anyukája persze rögtön követte. Be is zártam őket, hogy pár óráig nyugodtan lehessenek.

Még meg sem száradt, de már a cicin lóg. Egyelőre nem is tudom eldönteni, melyik a kedvencem, egyik szebb, mint a másik. 

Itt még folyik a tisztogatás.

Itt már szárazon.

Micikénk, az egyetlen, aki még nem volt hajlandó az osztódásra. Itt éppen a déli heverészés közben.

Az ikrek már hat naposan, szintén sziesztáznak. A ciciügyi válság már szerencsére megoldódott, most már mindkettőből tudnak enni, nem kell felváltva ragasztgatnunk őket.

A két szóló gida próbál haverkodni.

Zizi a nagy lakli vágyott egy kis kényeztetésre a gazditól és önként odament hozzá egy kis simogatásra. Ez egyébként nem jellemző a kecskékre, a karámon kívül általában kitérnek a közeledés elöl.

A négy hetes malaccsapat, már szintén legelészik a nagyokkal.

A két rózsaszín malac karanténba került a korábbi kecskekarámba zárva. A nagyobbiknál hamarosan várható az ellés. Beindult ugyanis a tejtermelése és hívta magához a kicsiket, akik persze nem hagyták ki az extra tejcsit. Eleinte nem tudtuk, mit tegyünk,  tapasztaltabb barátunkkal konzultáltunk, aki azt mondta, azonnal zárjuk külön, mert később kitúrják a kicsiket, meg amúgy sem jó, ha ellés előtt már szopják. A karám, minden apró rését, ahol a kismalacok befértek hermetikusan le kellett zárni. Mire a gazda körbe ért a légtelenítéssel, megint bent voltak, Hát az ól hátuljánál találtak valami rést, ahol bepréselték magukat. Utána még többször mind a négyen szisztematikusan járták körül a karámot és keresték a bejutási lehetőséget. Nem jártak eredménnyel.

Eleinte csak a nagy volt külön zárva, de kezdett egyre letargikusabb lenni, úgyhogy mellécsuktuk a testvérét is. A különzárás miatt, mivel így nem tudnak legelészni, naponta kétszer kapnak még külön zöldet is. Ennek a maradványai láthatóak a háttérben.

Készül a legújabb lakó szállása. Gondolom sejthető, hogy ki fog érkezni.

Itt már a tető is kész,

Keddre ígértük, hogy elhozzuk, de bár a háza kész lett, az egyéb felszerelések hiányoztak. Na, tegnap emberem beszerezte azokat a bizonyos dolgokat, úgymint evős-ivós tálka, kölyök kutya eledel, bolhairtó szer és a legfontosabbat, a játékot. Erre kitört a tél. Nem akartuk úgy elhozni egy új helyre, ahol mindjárt egyedül hagyjuk kint ilyen cudar időben. Mivel nem szobakutyának szánjuk, hanem fontos állatmegőrzési, róka távol tartási feladatai lesznek. 

Úgyhogy megbeszéltem az adományozókkal, hogy szombatig marad, akkor el tudjuk hozni már délelőtt és egész nap kint leszünk, úgyis itt lesz a kőműves, akkor össze tudunk kicsit ismerkedni. Jövő héten majd bemutatkozik őkelme.

Közben persze a másik építési projekttel is haladtunk. A hétvégére remélhetőleg meglesznek a felmenő falak és utána jöhet a boltív.

Íme a kb. 1,5 hónapos palántáim. Némelyik igen csak beindult, pedig a fagyos szentekig még bent lesznek. Nem kockáztatok.

A magról vetett fűszeres szekció. Nem tudom ki próbálkozott már a mikroszkopikus méretű fűszermagok vetésével. Nálam sem jött ki minden. Viszont lett  2 szál bazsalikom, 2 szál zsálya, 1 szál levendula, a kakukkfű, oreganó és a menta sűrűbben kelt ki. Később majd mennek ők is ki a veteményesbe.

Tegnap gyűjtöttem egy kis csalánt (dupla kesztyűben, de így is megcsipkedett), ugyanis abból nálunk rengeteg van. Ebből itt tea lesz, de mennem kell még pár fordulót. Permetlét is akarunk készíteni, meg ki akarom végre próbálni, hogy milyen a csalánfőzelék. (Már egy éve készülök rá, de idöhiány miatt mindig elmaradt.) Állítólag hasonlít a spenótra. 

Sajnos tavaly a gyümölcsfaültetésnél elkövettük azt a hibát, hogy nem a megfelelő módon kerítettük körbe őket. A dámvadak és a kecskék is megtalálták a nagyobb fácskákat, amik már túlnőttek a védelmi berendezésen és bizony megrágcsálták őket. Most kezdhetjük újra az egészet. Van egy területünk, ahol több fa is van viszonylag közel egymáshoz, itt villanypásztorozni fogunk. A szóló fácskákat pedig nagyobb gyűrűben kerítjük, ahogy az alább is látszik.

A korábbi kerítésből visszamaradó csibedrót pedig a jószágok villanypásztoron belül levő, vastagabb akácfák védelmére fog szolgálni. Amint az alábbi képen is látszik, a vékonyabbakat bizony már lekérgelték, ameddig két lábon állva felérték. Mivel elég sűrűn vannak a fák, ezért ezeket amúgy is kivágtuk volna, így nagy kár nem esett. Viszont, amik megmaradnak, azokat így körbe kell drótoznunk.

A tegnap beköszöntő időjárástól gondolom rajtunk kívül még sokan kiakadtak. Ritkán lehet megtapasztalni mind a négy évszakot egy hónapon belül. Voltak 24-25 fokos, nyári napok, már előkerült a naptej és izzadtunk rendesen. Most konkrétan tél van, nulla fok körüli hőmérséklettel, ha kinézek az ablakon inkább januári-februári tájat látok. Közben meg voltak normális tavaszi napok 15 fok, kellemes napsütés, enyhe szél, de előfordultak 9-10 fokos, borongós őszi napok is.

Tegnap délutáni állapot, már kezd meglátszani a hó. Reggelre szerencsére elolvadt, ami azt jeleneti, hogy olyan nagy hidegek nem lehettek az éjszaka.

A nagy kérdés persze, hogy hogyan bírja a veteményes és a gyümölcsfák. Nem lehet olyan pechünk, hogy két egymást követő évben oda a gyümölcstermés nagy része. Mondjuk nekünk fiatalok a fácskáink, sok termésre így sem számíthatunk (inkább semmire). Nem gondoltuk volna azt sem, hogy a tavaszi malackáink 4 hetesen, a gidák pár naposan meglátják az első havat.

Az időjárás előrejelzést nézve ma átvonul felettünk ez a front és holnapra már 10 fok feletti hőmérsékletet jósolnak. Az ablakon kitekintve ezt egyelőre nehéz elhinnem, de bízom benne, hogy ezúttal nem tévedenk.