Nagy változások történtek az elmúlt héten. Pont egy hete megérkezett végre a várva várt földmunkagép és megkezdte a terep rendezését. Eltűntek a sáncok és az árkok, meg a mindenféle kupacok.
Előtte és utána képek következnek.
Tornác egyik oldalról előtte és ...
... utána.
Másik oldal előtte és ....
... és utána.
Kitágult a horizont. Most ezt látjuk, ha kiücsörgünk a tornácra. (már ha lenne időnk, kiücsörögni)
Nyugati oldal előtte.
Végre eltűnt az utálatos kupac. Igaz, egyelőre csak a ház mellöl. Az elszállítás még hátra van.
Az északi oldal egykor.
És napjainkban.
Most egyelőre eddig jutottunk a ház körüli környezet alakításával. Hogy gyep, meg kert mikor lesz, arról fogalmunk sincs. Ugyanis a fontossági listán ezt a pontot több tucat előzi meg.
Az eredetileg nádgyökérzónás szennyvíztisztítónak indult gödör időközben pályát módosított.
Most már pincének készül. Most itt keletkeztek hatalmas földkupacok. Remélhetőleg nem sokáig kell nézegetni őket. Hétvégén már jön is kedvenc kőművesünk és neki állunk a pince építésnek.
Szerencsére a gépnek volt emelő villája is, így át tudta helyezni a tégla rakatokat a gödör közelébe. Képzelhetitek mekkora megkönnyebbülés, hogy nem nekünk kell áthordani 3.000 db téglát.
A munkagéppel nagyjából egy időben megérkezett az ól építő csapat. (Húgom és kicsiny családja). Na, jó a csapatból csak egy fő vett részt aktívan a projektben. A csemeték leginkább az állatsereglettel voltak elfoglalva, anyukájuk meg ővelük.
Végül is abban maradtunk, hogy a korábbi fejőállast bővítjük tovább, úgy hogy áthelyezzük a bejáratot a másik oldalra. Az újabb építmény vázát sikerült felállítaniuk a fiúknak.
Az oldalfalak és a tető burkolását már ketten csináltuk.
Jó tágasra sikeredett.
Itt már csak a tetőcserepek hiányoznak. Szerencsére a lebontott istállónál még volt elegendő mennyiség, csak le kellett zötyögni értük a traktorral, utána egy óra alatt fel is szórtuk a tetejére.
Már csak az ajtók kellenek és kész a szülőszállás nem egyedülálló, de külön alvó kecskemamáknak.
Bal oldalon lesz a fejőhelyiség. Később majd leválasztjuk, addig tudják használni az egészet.
És persze ne feledkezzünk meg a birtok jelenlegi szenzációiról is. Jöjjön egy kis képes beszámoló a malackákról.
Itt még csak egy hetesek, de a mamájuk már kivitte őket az akácosba és már használják a kis orrukat és bőszen turkálnak valami után.
Két hetesen már hatalmas túrákat tesznek. Itt épp együtt az egész család. Papa, mama, gyerekek egy nagy ház körül kiránduláson. Az apró malaclábaknak ez hatalmas távolság lehet.
Fárasztóak ezek a nagy túrák. Itt épp bealudtak a kis drágáim. A kecskekarámon belül az ól előtt szépen egymás mellé rendeződve.
A négy nagy meg bent az ólban pihent le. A kicsik így végig szem előtt voltak.
Nagy munkában vannak a kicsik.
Végül egy fotósorozat a fiúkról. A kisfiú épp a papáját nyúzza, az meg békésen tűri a játékot, bökdösést, fülharapdálást.
A napi programhoz hozzátartozik minimum a reggeli és az esti malackázás, de amikor kint dolgozunk persze többször is elkapjuk őket egy kis hasvakargatásra. Ezt egyszerűen nem lehet megunni.
Tényleg nagy boldogság itt élni, ahol boldog és mókás állatok vesznek körül. Tulajdonképpen olyan mint egy stratégiai játék, csak nem billentyűket nyomogatsz, hanem tényleg benne vagy a játékban.
Eszter nagyon szeretem a bejegyzéseidet, valamint a fotókat is. Olyan aranyosak a malackáitok...)))
VálaszTörlésMár megszelidültek, vagy még tart a folyamat?)
Nagyonis érthető, hogy szerettek ott élni, nagy a szabadság-érzet, a tér, a viszonylagos kötetlenség.)
Sok munka, de amit szívesen csinál az ember az jó közérzetet teremt.
Kedves Andrea!
VálaszTörlésKöszi a hozzászólásodat. A malackák már egészen kezesek, csak az emelgetést nem tűrik (akkor bekapcsolják a szirénát, amíg le nem teszed), amúgy az oldalvakargatásnál automatikusan dőlnek és kínálják a pocakjukat a simizésre.
Ahogy írod, amit szeret az ember csinálni, azt nem is tekinti munkának. A napok csak úgy rohannak, nem várjuk, hogy mikor lesz már végre péntek délután és vasárnap nem szorul össze a gyomrunk, hogy holnap megint menni kell dolgozni.