Lassan eltelik egy fél év ebből az évből és a kertről még egy beszámoló sem készült. Ez persze nem azt jelenti, hogy ott nem történtek fejlemények, csak eddig mindig volt valami fontosabb. Pedig ez az év abból a szempontból is különleges, hogy már február 20-án megkezdtem a veteményezési szezont.
Ilyen évre én nem emlékszem, február 7-8-a körül jártunk Pécsett és már virágzott az aranyeső és rövidujjúban mászkáltunk. Gondoltam egy kísérletet megér és elvetettem egy sor borsót és egy sor répát, zöldséget.
Áprilisban készült ez a kép és látszik a két sor még tavaly elbújtatott fokhagyma között ott zöldell a borsóm.
Májusban viszont már így nézett ki. Gyönyörűen kijöttek a dughagymák. Idén remélem lesz bőven vörös és lilahagyma is.
Egyébként a tavalyi hagyma kitartott, még ma is főztem belőle, igaz, hogy már csak néhány diónyi fej van. De közben már használom az idei termést is. Nem tudom, miért de a vöröshagymából jó néhány elkezdett magba menni, így azokat kihúzgáltam. Némelyiknek már egészen szép feje van.
Júniusban a kert távolnézetből. Sikerült konszolidálódni kicsit és a derékig érő gazt a gazda elintézte a szártépővel. Én éppen anyukámnál voltam málnát szedni és mire hazaértem, ez volt a meglepetésem.
Jöjjön néhány közeli. Nálam szokás szerint kicsit eklektikus a kert. Krumplim az nő össze s vissza. Tavaly még nyár végén eldugtam két sort, gondoltam még év végére lesz valami belőle, de inkább átpihente a telet. Most viszont beindult. Mellette jön rengeteg árván kelt, a tavaly bent maradt gumókból. Meg persze vetettem is vagy két csomaggal. Szépen alakul a csemege kukoricám a jobb szélen. Itt is van hagyma, az előtérben sóska. Épp a napokban szüreteltem le egyszerre vagy két kilót erről az egy sorról.
Nem olyan látványos, de van még ebben a részben káposztám és paprikám is. Csak sajnos az idén nagy csigatámadásnak vagyok kitéve. Nálam olyan kis csíkos házú csigák és a csemetéik garázdálkodnak. Én még ilyet nem láttam, ezek mindent is megrágnak: nyilván a fő célpont a káposzta, karalábé, de megrágták a paprikát, borsót, sőt még a hagymát, fokhagymát is. A palánta eladójától kérdeztem, hogy egyáltalán mi lehet (mert akkor még nem láttam a tetteseket, csak a rágásnyomokat), ők mondták, hogy csigák és káli szappannal próbáljam meg permetezni. Ezt kétszer meg is tettem és azóta talán jobban vannak a növények.
A kert egyik másik szekciója. Itt lila és vöröshagyma, krumpli, bab, háttérben egy sor napraforgó.
Idén felújítottuk az uborkahálót. És a rogyadozó műanyag helyett lett ilyen szép vadhálós rácsom, remélem, hosszú-hosszú évekig. És mellette már bújik a sok kis uborka növény.
Ez pedig itt a harmadik szekció. Itt látszik, hogy a részeket elválasztó füves sávokat szeretném szintén termelésbe vonni. Ezért van a karton takarás. Ez már a második felvonás. Célja, hogy a gyomokat kiirtsam a területen.
Szerencsére idén bőven tudtam szalmázni. Ezért a locsolással nem sokat vesződtünk. Eddig mindösszesen háromszor kellett locsolni. Igaz, hogy a csapadékra sem panaszkodhatunk. Ami egyik oldalról elvitte a szénánkat, az a másik oldalról nézve bőségesen öntözte a kertet és az erdőt.
Én szokás szerint folyamatosan veteményezek. Ez éppen a május végén vetett zöldség-répa sor, ami elég szépen kikelt.
Megkezdtük a gyümölcsfatelepítés 3.0-ás verzióját is. Első körben 4 db csemete érkezett, mivel extra koros, koros konténereseket rendeltünk, amiknek igen borsos ára van. Jött két darab meggy és két darab almafácska.
A két meggy ment a pipikhez. Erről a fáról pedig már szüreteltem 16 szem meggyet. Nagyon finom édesek voltak. Reméljük néhány éven belül jó kis árnyékot adnak a pipiknek és a hullott gyümölcs pedig extra vitamin forrás lesz nekik.
A két almafa pedig a korábbi tapasztalatokból kiindulva (vadrágás, kiszáradás) a konyhakertbe került. A fent mutatott lekaszált rész szeretnénk remélhetőleg még az idén betelepíteni további gyümölcsfákkal és bokrokkal (ribizli, málna, egres). Ez egy idared almafa, aminek jó porzója a starking. Ez már egy extra méretű koros gyümölcsfa, amivel 3-5 évet nyerünk egy kis csemetéhez képest.
A tőle nem messze álló starking csak simán koros konténeres, de ő is szép nagy már.
Május végén lettek elültetve és azóta is szorgosan locsolgatjuk őket. Ezt a korábbi telepítéseknél elmulasztottuk. Ki is száradtak szépen sorban, már amit nem ettek meg a kecskék vagy a vadak.
A megrendelt gyümölcsfák mellé kaptam egy ládányi egyéb dísznövényt ajándékba. Igaz, hogy selejtesek, de én örömmel elfogadtam. Azóta is locsolgatom őket, talán ősszel majd kikerülhetnek a helyükre, ha végre el tudunk kezdeni valami parkosítás félét a ház körül.
A kert is hasonlóképpen nézett ki mint a pincetető a szártépőzés előtt. Nyilván itt csak a kézi erő jöhetett szóba.
El volt vele egy darabig a gazda.
De most már az is kulturáltabban néz ki. Persze messze még a szép kívánatos fűborítástól. Egyelőre máriatövis és csalán tenyészik rajta ezerrel.
A pipibirodalom sem úszta meg a kaszálást, miután az emberem fényes nappal látta a rókát nem is olyan messze. A pipi villanypásztort azonnal be kell üzemelni, adtam ki a jelszót. Ahhoz pedig itt is körbe kellett kaszálni a nyomvonalat.
Most már így néz ki és láthatjátok, hogy közben elkészült a másik pipi árnyika-védelem.
Csak a sorozatos esőzések miatt a zsindely nem került még fel rá.
És ami még készült, igaz már vagy két hónapja használatba vettük: egy új komposztláda, mert a másikat bizony teleraktuk.
