Tó vót, tó nem vót

 

Csaknem két hónapnyira nyúlt hosszas eltűnésem oka: a CSALÓDOTTSÁG. 

Aminek az oka, hogy a tervünk, a kerti tó elkészítése időjárási körülmények miatt kétszeresen is meghiúsult. 

Első alkalommal szeptember 2. hétvégéjére szerveztük le. Tudjátok arra a dermesztően hideg és esős hétvégére, amikor fecskék potyogtak az égből. A cudar idő nemcsak  több száz vagy ezer fecske életét vette el, hanem a mi tóépítési terveinket is elmosta. Nálunk csütörtökön délután kezdett el esni és hétfő estig abba sem hagyta. A tó nagyjából félig megtelt vízzel, annyi eső hullott le itt nálunk.

Mondjuk már hétfőn lefújtuk az akciót, mert már akkor jelezték, hogy hétvégére irdatlan mennyiségű csapadék érkezik. Ráadásul a tófólia sem jött meg (a 2-4 napos szállítási határidő ellenére), a szállító az időjárási anomáliákkal indokolta a késést, de ez akkor már teljesen mindegy volt. Ekkor már elengedtük a dolgot. 

Sebaj, gondoltuk. Októberben sem lesz még késő. Emberem ezért egy hét után vissza is ment dolgozni, hogy mindjárt az első hétvégére össze tudjuk rántani a csapatot. A tervek szerint ekkor három hetet is itthon lett volna, így a fólia leterítése mellett gondoltuk lesz idő a part kialakítására, növények ültetésére, esetleg a stég elkészítésére. 

Időközben megérkezett a több mint 200 m2-nyi tófólia és geotextil egy raklapon, amit én vettem át. A kistraktorral legurultam a kapuig. Szerencsére egy emelőhátfalas kamion hozta az árut és a sofőr volt annyira kedves, hogy a traktorral teljesen rátolatva a leengedett hátfalára egy békával (kamionos rakodó eszköz) át tudta játszani a kb. 400 kg-os csomagot az utánfutóra.

Az ominózus héten már szerdán el kezdett esni, esett csütörtökön, pénteken egész nap. Így hiába is jelezték hétvégére a szárazabb időt, a talaj annyira felázott a tó körül és ráadásul megint tele volt vízzel, hogy nem mertük a földmunkagépet a közelébe engedni, nehogy beszakadjon a gödörbe.

Ezzel pedig el is úszott a tóépítés lehetősége erre az évre. Ugyanis a fóliát + 10 fok alatt nem lehet mozgatni, mivel merev és eltörhet. Ekkora felületnél (és ilyen összegnél) pedig nyilvánvalóan nem kockáztatunk. Így tehát az egész projekt átcsúszik a jövő év tavaszára, amint az időjárás engedi.

De, hogy legyen azért egy kis sikerélményünk is: nem mondtuk le a földmunkagépet. Ha a tómedret nem is tudta tovább formálni, de legalább a vezetékek kerüljenek be a földbe.

Ezért szombat reggel megjelent egy sárga monstrum és  keresztül-kasba árokásásba kezdett a ház körül.

Készült egy árok a két kút között, hogy lehetőség legyen a fúrt kút vizét is bevezetni a házba. Sajnos a mai klimatikus viszonyok között nem tudjuk, hogy az ásott kút meddig tart ki. Így mindenre fel akarunk készülni.

A fúrt kút és a pipibirodalom között.

Tulajdonképpen erről az ágról megy el a másik kútig a vezeték, de van egy leágazás a kerti konyhához és a konyhakertbe is elvittünk egy ágat, hogy a csepegtetős öntözést ki tudjuk építeni. A kerti konyha és az akácfa között azért emberemnek is akadt munkája a láncfűrésszel, ugyanis hatalmas gyökereket szaggatott fel a gép, amit csak fűrésszel lehetett eltávolítani. Csak remélni tudom, hogy azért a fa megmarad.

Továbbá készült egy árok az állatbirodalom irányába is úgy 50 méter hosszan. A jelenlegit ugyanis át fogjuk helyezni, így elég volt ennyi is. Így sem csekély mennyiségben kellett kábeleket beszerezni. Összesen  200-200 méternyi víz és elektromos kábelt helyeztünk a földbe.

Itt az állatos  ág már vissza is van temetve, csak a kábel végek látszanak ki.

Ahogy egy árok elkészült, a gazda már gurította is bele a kétféle vezetéket.

Hogy a gép mindjárt vissza is tudja temetni a gödröket. Leszámítva a végeket, ott ugyanis még akadt némi víz és villanyszerelés. Így öt óra alatt sikerült legalább ezt a projektet megvalósítani.

Ezt követően emberemnek még  két-három munkanapjába tellett mire a viz és a villanyszerelési munkálatokat elvégezte. Konnektor került a pipiólra, hogy a villanypásztor onnan lehessen üzemeltetni. A tó szivattyúházába is kerültek konnektorok a gépészet miatt. A kerti konyhában is lesz konnektor. Így disznóvágásoknál is lesz helyben áram.

Beépítésre került több vízkonnektor is, amire locsolócsövet lehet csatlakoztatni és így nem kell több tíz méter slagot ráncigálni. Van egy a ház sarkánál, hogy ha végre parkosítani tudunk, innen tudjuk locsolni a növényeket. Az a kiálló kis zöld izé az. (Málnuska csak pont beszaladt a képbe)

Ezenkívül a pipikhez, a malacokhoz és a kerthez is tettünk egyet-egyet.

Érdekes módon a gödrök visszatemetése után néhány helyen földhiány keletkezett. Így jelenleg a kerti konyha mellett még ez a nagy gödör tátong. Ezt még fel kell tölteni. 

Illetve a visszatemetett nyomvonal azért igényel még egy kis tereprendezési munkát: a nagy fűcsomókat elrendezni, itt-ott kicsit tölteni, elgereblyézni. Utána meg jöhet egy kis fűmag és remélem tavaszra már visszazöldül a terület.

Addig is a tófólia kapott egy kis kalapot, hogy védve legyen a csapadéktól. 

Ez pedig itt az augusztusban megszenvedett akna teljes szépségében. Zsalu elbontva és a szép rozsdamentes aknatető is a helyére került.

A fentieken túlmenően azért a gazdaságban zajlott az élet. A gazda szakított időt rá és két nap alatt körbejárta a birtokot és szinte az összes gyalogbodzát lekaszálta (mérgező növény). Készítettünk még két darab vályút, mert a jelenlegi kettő mellett már nem férnek el a malacaink.

Tigris cicát is ivartalanítottuk tovább folytatva az idén elkezdett akciónkat. A hét cicából immár négyen lenyugodtak. Még az idei kis kandúrt Schwarzikát és a mamáját Sütikét szeretnénk ivartalanítani. 

Továbbá a az augusztusi kismalacok is átesetek a procedúrán. Sajnos telítődni látszik a piac, ugyanis a tízből mindössze egy kis kant vittek el. Így nyolc malaccal kellett megbirkóznunk. Szerencsére minden simán ment, mindenki él és virul azóta is. Csak az én kezeim álltak görcsbe, olyan erővel kellett lefognia a kis gézengúzokat. 

Az állatokról bővebben majd legközelebb. Pontosabban már a jövő héten visszatérek egy állatos beszámolóval.