Extrém napok a birtokon (túlélésre játszunk)

Már régóta tervezem, hogy bemutatok egy-egy napot a birtokon. Mivel most elég speciális napokat élünk, hát megragadom az alkalmat. Szörnyülködjetek!!!

Ahogy már említettem a takarmánykukoricánk szépen kikelt mintegy 40 sorban. (Bár a fácánok kicsit megritkították. A kis piszkok. Leves lesz belőlük hamarosan.)

Előkészületek megtörténtek. Új használható kapák beszerezve. Nyéllel ellátva, megélezve, ahogy kell. (Itt jegyzem meg, hogy a szabad levegőn való élettől és munkától annyira megerősödtem, hogy a régi kapánkat eltörtem, gyakorlatilag kiegyenesítettem a fejét. Igaz, hogy csákány üzemmódban használtam a "gonosz" tarackok ellen.)

Szóval bevezetésként még a hétvégén 6 sort megkapáltam. A maradékot három nap alatt terveztük kivégezni. Mivel időközben kitört a kánikula és mi nem ettünk meszet, úgy döntöttük inkább kelünk a nappal. (Vagy egy kicsit előbb.) Így is lett. Tehát jöjjön a napirend.

4:00  Megszólalt az ébresztő. Tíz perc szundi után ki is pattanunk az ágyból. Szerencsére mindketten eléggé gyorsan magunkhoz tudunk térni.

4:10-től reggeli torna, hogy egy kicsit bemelegedjünk.

4:30-tól 6:30-ig ketten összesen 8 sort tudtunk megkapálni. Hogy ne legyen olyan egyszerű a történet és ne csak a derekunk szakadjon be, megtámadtak a szúnyogok is. Persze a riasztónk elfogyott, így egy darabig csak tűrtünk, majd eszembe jutott, hogy a citrusos illóolajokat nem csípik. (haha!!!), be is kenekedtünk valami citrusos-eukaliptuszos olajjal. És láss csodát, működött, onnantól kussban voltak.

Ez volt a kiinduló helyzet a kukoricásban. Éles szeműek talán felfedezik  a sorokat a gaztengerben.

Itt már látszik a munkánk eredménye. Egész pofás kis kukoricaföld, jó néhol kicsit ritkás, de a MIÉNK.

6:30-tól 7:30-ig reggeli. Emberem megálmodta, hogy ő tükörtojást enne, kis sült szalonnával és csalamádéval. Az álmot tett követte és le is gyártotta a reggelit. Amihez én finom citromos teát kreáltam.

7:30-tól osztódtunk. Gazda elment állatokat etetni én meg felszámoltam a benti káoszt a konyhában. Plusz friss ágyneműt húztam és bedobtam egy mosást.

8:00-kor én már ismét a kertben voltam. Kipótoltam a hiányokat a kukoricasorokban. Most jó lenne rá egy kis eső, hogy ki is tudjanak kelni. Tavaly csak május végén vetettük a kukoricát és szeptember végén már le is lehetett törni, úgyhogy még van esély rá, hogy kikelnek, ha kapnak egy kis innit. Ezenkívül a krumpliföldet néztem át, immár harmadszor és a migráns bogarakat begyűjtöttem, a petéiket pedig megsemmisítettem. Egyelőre mi állunk nyerésre. Mintegy másfél órányi szöszmötölés után megkerestem emberemet, aki közben a villanypásztor beüzemelésén ügyködött.

9:30-10:15 Beüzemeltük és leteszteltük a gyümölcsfák körüli villanypásztort. Ma délután már láttam is három delikvenst (három dám tehenet) akit kicsit meglepődve torpantak meg az új akadály előtt. Végül kettő balra egy jobbra és szépen megkerülték. A két balra menő igen tanácstalanul kb. 7-8 méterre a házunk előtt tipródott egy darabig (Persze a fényképező épp kint volt.), mire rájöttek a megoldásra és eltűntek a susnyásban.

Most már csak a fácskáinkat kellene kiszabadítani, remélem még a héten sor kerül rá. Persze bent is kellene kaszálni, meg gyakorlatilag már mindenhol. Ha minden jól megy talán lesz segítségünk. Összeismerkedtünk egy fiatal párral, akik majdnem szomszédok, szintén kecskéznek. Felajánlották, hogy ők lekaszálják a füvet, mi báláztatunk és utána felezünk. Így mindenki jól járna.

10:15-kor ismét osztódtunk. Ember elment füvet nyírni, az állatos villanypásztor alatt már nagyon nagy volt. Én pedig bevonultam teregetni, plusz az első adag bodzaszörp bekerült az üvegekbe. Szerintem fogyasztható lett, abból gondolom, hogy ember egymás után három pohárnyival leküldött. 

A hajnali kelésre tekintettel úgy döntöttünk, hogy kb. 11-ig dolgozunk utána pihi. 

12:00 -kor ebéd, majd csendes pihenő. Én tegnap is meg ma is beájultam, vagy másfél órára. 

Arra tértem magamhoz, hogy ember készülődik. Neki ugyanis ma 15:00-kor jelenése van  a gyógytornászánál. Mivel "csak" 25 km-re van a helyszín és  doki azt mondta neki, hogy biciklizzen, amennyi jól esik, úgy döntött, hogy akkor ő  biciklivel közlekedik. Szóval ő  el, én pihi tovább. 

15:15-től én is be iktattam egy 45 perces kardio edzést, csak az élvezet kedvéért. Ezt tegnap sem hagytam ki, utána belefért egy kis napozás, hogy szinkronba hozzam a bőröm színét. A kinti munka hátránya, hogy látszik hol volt a póló nyakkivágása és hol végződött az ujja. Ma a blogírás következett az edzés után.

Ha emberem hazateker a kezelésekről, szusszan egy kicsit, megvacsizunk és utána indul az esti műszak. 

Tegnap is kint voltunk még 18:00-tól 20:00-ig. Ismét kapálás következik. Esti levezetésként már csak négy sor. Így ma megleszünk a 3/4-vel és holnapra már csak 10 sor marad. 

Senkinek nem kívánom ezt a melót, szétgyilkolja a kezedet és a derekad majd leszakad. Csak azzal vigasztaljuk magunkat, hogy három napot igazán kibírunk. (Utána jön egy kis hétvégi pince falazás, vakolás. Mondjuk ez sem sokkal könnyebb, de legalább van egy kis változatosság.)

Kapálás után még gyorsan el kellene dugdosni a takarmánytököt a kukoricasorok közé. Utána megetetni az állatokat és már vége is a napnak. Mondjuk én tegnap már kilenckor bedőltem az ágyba, szerintem ma sem lesz másként.

Na, szóval így zajlik az élet tegnap óta. Remélem már csak holnapig.

20:55 - Jelentem, a tervet teljesítettük, igaz csak részben. Mindenesetre 18:45-töl ismét kapát ragadtunk és kivégeztük a mai adagot. Utána még megetettük az állatokat és kész. A takarmánytök vetése holnapra maradt.

Múlt hét óta azért haladtunk a pincével is egy kicsit. A fal visszaépítve.

L-alakban be is lett vakolva.

Hétvégén folytatás következik.

Este kijövök és az összes röfi a bejáratnál tobzódott.

A malacok a kukorica darát osztják meg Málnával, de cserébe igényt tartanak a kiskutya vizére.

Na, most már tényleg befejezem. Hívogat az ágyikóm.