2017. június 25., vasárnap

Hangya üzemmód, avagy hogyan raktározzunk el minél többet télire

Gondolom hozzánk hasonlóan most nagyon sokan a különféle befőzések, eltevések mámorában élnek. Én mint kezdő befőző eddig az alábbiakat tudom felmutatni. 

Bodzaszörp és meggyszörp



Meggybefőtt és lekvárok (meggy és szamóca)



Gyógynövények (bodza, zsálya, menta, csalán)


A fagyasztóba eddig zöldborsó, ribizli és meggy került.

Ugyan még nem került a polcra, de folyamatban vannak a zöld-diós dolgaim, ugyanis nemrégiben több receptet is találtam zöld-dióval és minő véletlen, ahonnan a meggy jött, akadt néhány diófa is. Én meg bepróbálkoztam, hátha kapok pár kilóval. Kaptam.

Azután nekiláttam. Először egy zöld-dió befőttnek. A receptíró maga is elismeri, hogy eléggé macerás dolog, de szerinte minden percét megéri a végeredmény, ami isteni finom. Úgy kezdtem, hogy minden egyes diót hústűvel többször át  szurkáltam, majd bele kerültek egy dunsztüvegbe, amit hideg vízzel feltöltöttem.




A vizet naponta kell cserélgetni rajta két héten keresztül. A lenti képen már egyhetes. Elkezdett szépen feketedni.



Utána jön a cukorszirupban való puhítás többször ismételve, majd fűszerekkel el kell tenni üvegekbe és karácsonyig érlelni.

A maradékból pedig a másik üvegben zöld dió pálinka érlelődik. Darabolás után ment bele mindenféle fűszer (fahéjrúd, szegfűszeg, vanília) egy kis cukor na és persze a pálinka. Naponta rázogatom még vagy 6 hétig, utána le kell szűrni és hagyni tovább érni. Karácsonyra lesz ez is fogyasztható.



A diónak nem csak a termése hasznos, hanem a levele is, külsőleg és belsőleg is felhasználható. Beszerzőhelyről gyűjtött információ. Én meg akkor mindjárt begyűjtöttem egy csomó levelet, ami jelenleg szárad. Csak néhány a jótékony hatásai közül: salaktalanító, vértisztító, antibiotikus, csökkenti a vércukrot, jó hajhullás ellen, ekcémára stb. stb.

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/dio



A kamrapolc folyamatos töltögetése mellett azért másra is jutott idő. A múlt héten legyártott oromdeszkákat szépen méretre vágtam és le is festettem mind a 160 darabot.

Ezeket most már csak a helyére kell varázsolni.



A héten pedig elkészült a másik fele is. Csütörtökön megint maratoni munkanapot tartottunk. Állatszállítással egybekötött oromdeszka-gyártásosat.

Reggel ötkor ébresztő. Állatokat elláttuk, majd begyűjtöttünk két gidát, akik új helyre költöztek. Hozzánk hasonlóan Gábor unokatesójáék is külföldről költöztek haza, hogy vidéken kezdjék újra az életüket.

Most ők is úgy döntöttek belevágnak a kecskézésbe és bevállaltak két kislányt. Persze ez hosszú távú befektetés, hiszen majdnem két év mire ők tejet adnak, addig viszont kiváló bio fűnyírók, és a konyhai hulladékra sem lesz gond. Mivel ők a műhely közelében laknak összekötöttük a két dolgot.

A két gyönyörűség elég jól viselte az utat, bár néha-néha felsírtak.





A mamákat nemigen viselte meg a csemeték eltűnése, igaz az egyiknek még maradt egy gida. Így viszont elkezdődött a fejési szezon, péntek óta megint kecsketejet iszunk.

Na, de vissza a csütörtöki naphoz. Miután a kis kecskéket elcsomagoltuk, mi is az autóba vágtuk magunkat és irány az asztalos műhely. Ott megtörtént a gidák átadása. Mi pedig bele vetettük magunkat az asztaloskodásba. Este hétig legyártottunk még közel 200 darab deszkát.

Ezen a gépen négyszázszor kellett átküldenem az anyagot. (minden deszkát kétszer)


Megint sikerült este negyed tízkor hazaérni, és akkor még a jószágot is el kellett látni, sőt az egykés mamát meg is fejtük, nehogy begyulladjon a tőgye, a másikat a maradék gida elrendezte.

A kemény munka eredményei most még méretre vágásra és festésre várnak.


Most már tényleg sürgősen neki kell állni a homlokzat leburkolásának, mert a pénteki vihar alkalmával igencsak megtépázódott a fólia. Szakadó esőben és a villámok cikázása közepette életem értelme vagy öt és fél méter magasan, a létra utolsó fokán állva azon küzdött, hogy valahogy visszaapplikálja a fóliát én meg a létrát tartva azon rimánkodtam, hogy nehogy belénk csapjon a villám és emberem a két lábán jöjjön le a létráról.

Természetesen tovább folytatódott a pince projekt is. Most már az utolsó ívet rakja a kőműves, utána folytatódik a boltív fugázása.



Jövő héten pedig már elindulhatunk fölfelé,  amihez az alap már ki lett ásva.



A decemberben leszállított 4.000 db tégla sajna elfogyott. Még szerencse, hogy meg volt az eladó telefonszáma és a még nagyobb szerencse, hogy van még neki téglája. Ugyanis osztottunk, szoroztunk, meg összeadtunk és bizony egy piszok nagy szám jött ki. Kell még vagy 6.000 db tégla a pince befejezéséhez és a szabadtéri konyhához, ami a pince utáni következő nagy feladat lesz.

Mivel a téglák még a falban vannak ezért, hogy a héten tudjon folytatódni a munka 300 darabot elhoztunk mi az utánfutóval két kanyarban.

A kertben is sikerült tevékenykedni egy kicsit. El kezdtem a takarmánytök megritkítását. Két-három mag vetését javasolták, viszont a legtöbb helyen ki is kelt az összes mag. Mehetek szépen végig a kukorica sorok között és húzgálom ki a kevésbé fejlett egyedeket. A felével már meg is vagyok.

Csak az összehasonlítás kedvéért teszem ide ezt a korábbi képet a kukoricáról. Két és fél hete még csak ekkora volt.



Ez pedig a jelenlegi állapot. Derékig ér, a szinte nulla csapadék ellenére.



Kukorica közt lapul a takarmánytök. A többség már ilyen szép nagyra nőtt.



A babjaink is szépen fejlődnek, már a virágzást is megkezdték.



Hamarosan saját paradicsomot is szüretelhetünk.



A kaszálás is megkezdődött. Így már egészen kulturáltan nézünk ki.



Persze az állatok sem maradhatnak ki az eheti bejegyzésből.

Zsófikám beállt a gazdi elé portréfotózásra.



Józsi a malacólból kukucskált ki, hátha van valami érdekes.



Malacék kompletten el vannak dőlve  a 35 fokos döglesztő, vihar előtti kánikulában.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése