2019. november 16., szombat

Október fejlemények folytatás


Ahhoz képest, hogy október elején még "őszölni" is voltunk, elég sok minden történt nálunk Málnáskertben ebben a hónapban is. Már két korábbi bejegyzés is arról szólt mi mindent csináltunk, de még mindig nincs vége a hónap történéseinek. 

Mielőtt az uram újra  neki vágott volna Európa útjainak, kiásott egy csomó korábban ültetett eperpalántát, amik időközben kicsit elvadultak. Betárolta őket a pincébe, ott várakoztak, hogy átültessem őket. Az első adag a két vödörben már az átültetés pillanatai előtt.


Azért olyan simán nem ment a dolog. Ugyanis a korábbi krumpli és tökföldet szemeltem ki számukra. Ez a terület viszont ilyen állapotban volt. Először tehát kapával estem neki a területnek, hogy fellazítsam és nagyjából gyomtalanítsam.


Kitisztítás után már így nézett ki.


Mellékesen még egy fél vödör krumplit is kiszedtem a területről, amik a betakarításkor alattomosan elbújtak.


Kiültetve a palántáknak nagyjából a fele.


Természetesen jól be is locsoltam őket, hiszen éppen az októberi nyár időszakát éltük.


Másnap még egy területet feltörtem és oda is bekerültek a palánták. Végül összesen 80 tő került átültetésre.

Rám maradat az akácos kitakarítása is. Ugyanis, amikor a karókat vágtuk a malacok villanypásztorához, akkor mindent szana-széjjel hagytunk. A kivágott fák teteje, meg a lenyesett gallyak hevertek minden felé. 


Több nagy kupacot képeztem az összehordott gallyakból. Jövőre már lehet használni a kályhába főzéshez. Addig meg jó kis rejtek- és lakóhely lehet a különböző állatkáknak.


Menet közben azért gyűjtöttem egy pár talicskára való szárazat is, hogy még szebb legyen a terület.


Kitisztítás után így néz ki.


Kíváncsiságból megmértem a második legnagyobb sütötőköt. Végül megvártam a gazdát, hogy ő essen neki a nagy késsel. Mit mondjak kemény dió volt. Egyébként azóta is ezt esszük, a negyede még mindig a hűtőben várakozik, hogy valami finomat készítsünk belőle.


Amikor a gazda távol van, általában beiktatok egy sütögetős napot. Szerencsére ezúttal is minden nagyon szép és finom lett. Készült egy tigris kenyér.


Sütöttem egy nagy kalácsot magunknak. Egy másik adagot meg elfeleztem és megleptem vele két kedves szomszédot egy kis saját eltevésű baracklekvár kíséretében.


Volt két nagyon szottyadt banánom is, ezért készült egy csokis-diós banánkenyér is.


És még mindig nincs vége a hónapnak. Megjött a gazda és folytattuk a malac birodalom projektet. Elkészült  a két karámajtó. Az egyik a volt kecskeól ajtó átalakításával (a drága kecskéim ezt is letörték, úgyhogy nem is erűlködtünk a visszatételével.)


Persze semmilyen mérete nem volt jó, így atomjaira szét kellet kapni. Méretre szabtuk, majd újra összeraktuk.


Másfél óra alatt megvolt a két ajtó.


Komplettíroztuk az ólat is. Ahol sárral nem tudtuk lezárni, most deszka borítás került. Kijavitottuk a karámot is, ugyanis nyers fából készült és száradás közben több csavar elpattant.


A költözéshez az ajtók és a villanypásztor hiányzik. Ehhez a hiányzó elemeket (zsinór, földelés stb) megrendeltük.


Végre felkerült a bádog is az istállóra. Már januárban legyártattuk, csak mindig volt valami fontosabb. Szerencsére eddig nem történt baj a tetővel, nem bontotta meg a szél vagy vihar, de most már nem is akartunk tovább kockáztatni. Egyik oldal fele már majdnem kész.


Másik oldal is elkészült.


Mivel az idén elmaradt a második kaszálás, neki kellett állni a legelő rendbe tételének is. Pótkocsi le, szártépő fel és hajrá.


Nagyjából két napi munkával sikerült ezt az állapotot elérni. 

Az állatok területe melletti dombot sikerült teljes egészében rendbe tenni.


A terület déli részén akadnak még kisebb-nagyobb foltok, de ott is elkészült nagyjából a 2/3-val.


Az utóbbi bejegyzésekben az állatkák kicsit háttérbe szorultak. Kárpótlásul a jövő heti bejegyzést csak nekik szentelem. Már gyűjtögetem a fényképeket róluk.  

Kedvcsinálónak egy nagyon cuki kép. A reggeli etetésből visszatérve ez a látvány fogadott a bejáratnál. Épp csak berohantam a gépért, de már csak egyet bírtam kattintani, utána bontották a pózt.

Papa cica és a két kicsi fia, amint a papára fektetett mancsokkal pihiznek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése