2019. december 1., vasárnap

Gyümölcsfásítás 2.0



2016 tavaszán egyszer már neki futottunk ennek a feladatnak. Az elültetett kb. 24 darab különböző gyümölcsfából a gesztenyék és a mandulák (ez 4 db fa) kivételével meg is eredt mind. Csak sajnos nem vigyáztunk rájuk eléggé és így mára talán 8-9 fa van életben, de azok sem tudtak megfelelően fejlődni.

Persze azzal tisztában voltunk, hogy vadakban bővelkedik a terület és nem lehet csak úgy "csupaszon" elültetni a fákat, ahogy azt egy kiskertben teszik. Ezért első körben így nézett ki a fa védelem.


A törzshöz ugyan nem fértek hozzá, de a túlnyúló ágakat leveleket sajnos megrágták. Nemcsak a vadak, hanem a kecskéink is rájártak. Hiába van több ezer fa és bokor körülöttük, nekik mindig az kell, ami el van kerítve.

Azután második lépésként jött az, hogy egy nagyobb területet, ahol a legtöbb fa volt  elkerítettünk villanypásztorral.


A többieket pedig egyedi védelemmel láttuk el.


A kecskéknek azonban semmi sem szent. Utólag persze már rájöttünk, hogy erősebb oszlopok és felső merevítés is kellett volna. Mert így két lábra állva a drótot szépen le- és benyomták és vígan hozzáfértek a fácskákhoz.

Persze időnként szükség volt a villanypásztort üzemeltető hosszabbítókra (valamikor majd akkumulátorosra lesz átállítva), ami azután nem lett visszadugva, így a vadak megszaggatták a drótot, kidöntötték az oszlopokat. Idén megint szereltünk: kidőlt oszlopok pótlása, drót kifeszítése megtörtént. Ekkor maga a készülék mondta fel a szolgálatot. Mire a javított készülék visszakerült hozzánk, már nem volt mit védeni a villanypásztoron belül.

Úgyhogy idén ősszel gyakorlatilag nulláról kezdhettük a gyümölcsfásítási projektet. 

Először megint a villanypásztort kellett reparálni. Ezúttal kihúztunk még egy, harmadik vezetéket, hogy a két drót között ne tudjanak belépni. Lett rendes földelés is, amivel a meghibásodások száma csökkenthető.


November vége felé pedig a gazda neki állt a gödrök ásásának. A korábbi tapasztalatok alapján maradunk pásztoron belül. Első körben 20 darab csemetét rendeltünk, végül azonban nagy volt a lendület és kiásott 24 darab 60x60x60-as gödröt.


Készül a sokadik gödör.



Időnyerés céljából interneten rendeltük a csemetéket. Ami így utólag belegondolva lutri volt, de szerencsére épségben megérkeztek a jól bebugyolált fácskák.


Kibontás után esett le a nagy kő a szívemről, mikor megláttam, hogy milyen szép nagy egészséges fák jöttek.



 Menetkészen az ültetésre: trágya, víz, fák, szerszámok a pótkocsin.


Elültetve az első fa. Champion fajtájú őszibarack. Ezenkívül még több fajta őszi, kajszi, alma, körte, birs, szilva, cseresznye és meggy került idén a földbe.


A négy megmaradt gödörbe pénteki beszerző körúton felhajtott 2 db mandula kajszi és 2 db mogyoróbokor még tegnap lett elültetve.

Egyelőre még alig látszó gyümölcsfa-sor. A kis cetlik (növényútlevél??!!) jelzik a fákat.


Tavaszra fog csak kiderülni, hogy milyen munkát végeztünk. Akkor fog csak látszani, hogy melyik eredt meg.

Jövőre szeretnénk folytatni a gyümölcsfásítási programot, mivel még bőven van hely a pásztoron belül. Addig meglátjuk, hogy a korábbi telepítésből még meglevő fákat érdemes-e hagyni vagy pótolni kell. A pásztoron kívül megmaradtaknak, pedig jobb védelmet kell készítenünk.

Szóval alaposan megfizettük a tanulópénzt. Sok munka, idő és persze anyagi ráfordítás veszett oda. Arról nem beszélve, hogy három év után már saját termésű gyümölcsöket ehetnénk, ha nem is sokat. De most már  kár siránkozni, most már a friss ültetvényre kell koncentrálnunk és megvédenünk minden lehetséges kártevőtől. 

A fásítási program mellett a szártépőzés maradék részével is elkészült a gazda.  Október végén ugyanis még elmaradt néhány kisebb-nagyobb folt, ahogy ezen a képen is látszik.


Nagyjából ugyan arról a helyről készítve novemberben. Persze itt-ott akad egy-egy fűcsomó, de mi késznek nyilvánítottuk.


Így a legelő megszépülve várhatja a tavaszt. Idén ebben  jobbak voltunk egy kicsit, tavaly ugyanis ezt az állapotot egy hónap csúszással értük el.

Idén ősszel sikerült megvalósítanom az őszi veteményezési tervemet is. Már tavaly is terveztem, de akkor időhiány miatt elmaradt. (Még egy piros pont ez évre, amiben jobbak voltunk, mint tavaly.) Az idei palántázási területet néztem ki a kis veteményesemnek. Először persze konszolidálni kellett az állapotokat: karók, tök indák, napraforgó tuskók eltávolítása, majd a terület gyomtalanítása következett.


Három-három sor vörös -és lila hagyma, egy sor fokhagyma, két sor borsó, valamint egy-egy sor répa és zöldség került kísérletképpen a földbe.

Itt már pár sornyi veteményes előkészítve, vörös- és lila hagyma elduggatva.


Novemberben kihúzkodtam a maradék répákat és a fehérrépa egy részét, abból még mindig van a kertben néhány darab.


Ezt csak érdekességképen mutatom. Amikor a sparherd lángszóró üzemmódban működik. Még nekem is félelmetes egy kicsit. De ez azt mutatja, hogy rendes huzata van a kéményünknek. 


Novemberben még akadt egy kis őzláb gomba fogás. Pont itt volt egy barátunk vendégségben, így a begyűjtött mennyiségből hárman kétszer jól laktunk, igaz másodjára egy kis tojással felturbózva gombás rántotta készült.

A képen  a zsenge gyermekkorban lévő őzláb "mikrofonok". Szerintem ilyenkor a legfinomabbak. De persze, ha hagyjuk őket akkor igen nagyra megnőnek és szépen kinyitják a kalapjukat, ami általában 10-15 cm átmerőjű.


Báró Úr napozik.
 

Csak beszaladtam valamiért, mire visszajöttem az egyik kis kandúrom már belefészkelt a ruháimba.


A héten szerencsésen túlestünk az ivartalanítási akción. Még vasárnap este, vaksötétben elemlámpával sikerült becserkészni a másik pácienst. Hétfőn megjött a doki és kb. negyed óra alatt lerendezte a két fiúcskát. Ketten az emberemmel fogtuk le őket, ő két mellső én a két hátsó lábat tartottam. Mit mondjak igencsak rá kellett markolnom, olyan erő van ezekben a kis jószágokban. Szerencsére nem nagyon sírtak és hamar túl voltak rajta. 

Utána vigaszképpen mindjárt kaptak egy kis kaját, amit el is fogyasztottak. Pár napig utána karanténban voltak. Bár kaptak antibiotikumot, azért gondoltuk nem árt, főleg mivel nagy sár van még mindig. Azóta meg már vígan rohangásznak a  többiekkel, mintha mi sem történt volna.

Itt friss képen a delikvensek. Élénkek, nagy étvágyúak és piszok gyorsak.


Az egyik éppen "füvezett" , ha jól látom még lóg ki a szájából a maradék.


Azért még decemberben is elfekszik némelyik egy kis has vakargatásért.


Közben újabb projektbe kezdtünk bele. Nevezetesen a tölgyes rekonstrukciójának előkészítésébe, a részletek a jövő héten. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése