Megszépül a kerti konyha II.

Mivel október végén, november elején csudaszép volt az időjárás,  megragadtuk az alkalmat és tovább szépítettük a kerti konyhánkat.

Emlékeztetőül ott hagytam abba ezt a történetet, hogy a téglafal nagy része meg lett pucolva és a kályhát is sikeresen letapasztottuk.

Ahogy a korábbi bejegyzésemben említettem a kémény két méteren túli részét meghagytam az uramnak. ő  pedig gépesített formában oldotta meg a vakolatfátyol nagy részének eltávolítását, mielőtt sósavval leecsetelte volna.

Így végül sikeresen körbe értünk a tégla felületeken. Már mindenütt szép, élénk színű. 

Hátra volt még a vasrészek, úgy mint füstölőajtó, sparherd ajtó és lap, kályhaajtó felület kezelése. Ehhez a szükséges festéket és a kályhafényt (vaspor) már korábban beszereztük.

Bár a jó nevű festéket állítólag közvetlenül a rozsdára is fel lehet vinni, az én emberem azért nem bízott ebben annyira, ezért a először a rozsda eltávolításával kezdte.

Munkában a "szakember" (mert ehhez is ért).

Azután ráment a sarokcsiszolóval is.

Festés után csak úgy csillog-villog az ajtó.

Az átforrósodó felületeket nem lehet festeni, mivel a festék a magas hő miatt lepattogzana, ezért találták  ki a kályhafényt, közönséges nevén a vasport. Ezt nedves ronggyal kell felvinni a felületre, majd szárazzal kifényesíteni.

Itt jól látszik az előtte és utána állapot, pedig a jobb oldalon még csak egy réteg van.

Az ajtókkal  már nehezebb dolga volt, mert ronggyal nem lehetett a kis recékbe, mélyedésekbe bedörzsölni a port. Nekem jutott eszembe, hogy mi lenne, ha megpróbálná fogkefével ( ugyanis a használt fogkeféket takarítási céllal félre szoktam tenni).

Működött a dolog, így szép  szépen fel tudta vinni a port minden felületre. Miután elkészült, következett a begyújtás mindkét helyre, ugyanis hő hatására ég rá a por a felületre. Szükség esetén, ha nem takarna eléggé, akkor ismételni kell a fenti eljárást. Eddig két rétegnél tartunk.

Mivel az időjárás továbbra is kitartott, a kályha festésének is neki kezdtünk. Első körben én voltam a festő. 

Második körben átadtam az ecsetet az uramnak. 

És íme a végeredmény. 

A faváz festése viszont már tényleg tavaszra marad, mivel időközben igencsak lehűlt a levegő. Tíz fok alatt viszont nem ajánlott festeni. Ennél magasabb hőmérsékletre pedig idén már nem igen lehet számítani.