Sütigyár és egyéb ínyencségek

 

Mikor az én egyetlenem az ez évi utolsó kanyarjának  neki vágott decemberben, én már egy igen-igen hosszú listával ugrásra készen álltam. Hogy végre neki kezdhessek az ünnepi sütögetésnek, készülődésnek. 

Nagyjából napokra leosztottam, hogy mikor mit kell előkészíteni vagy megcsinálni, hogy mire hazaérkezik, mindennel elkészüljek.

Az indulás napját leszámítva minden hétköznapra jutott valami sütni, vagy készíteni való finomság, melynek nagy részéből gasztroajándék lesz, de természetesen mindenből marad nekünk is egy kis kóstoló. Elvégre muszáj letesztelni az ajándékokat, nehogy csalódást okozzanak.

Elsőként egy olasz (toszkán) különlegesség, cantuccini készült. Ez egy ropogós mandulás keksz, amiben az a trükk, hogy először rudak formájában kell a tésztát sütni. Majd ezt követően a rudakat felszeletelve, a szeleteket még egyszer meg kell sütni. 

Már csak a végeredményt sikerült lefényképezni (az alkotás hevében néha elfelejtettem menet közben is kattintani).

Az olaszok ezt a sütit édes borba áztatva majszolják, én viszont a capuccinora szavazok, de tea is szóba jöhet.

Második napon egy fonott kalács volt napirenden.

A hatos fonás most már csaknem csukott szemmel is megy. Sütés előtt még tojással le kell kenni és egy fél órát keleszteni.

Ezúttal nagyon szép lett az eredmény.

Harmadik nap penzuma egy 75 dkg-os kis kerek cipó lett. Mindjárt este leteszteltem, vajas kenyérnek is isteni, de az egyik szeletre saját sonkából kis kockákat vágtam, úgy még jobban esett. 

A hét utolsó munkanapjára kifli sütés jutott. Amúgy terven felül, de a kalács készítéséből megmaradt friss élesztőt muszáj volt elhasználnom, így "kénytelen" voltam legyártani 8 darab ilyen helyes kis tejes kiflit.

Bedagasztás után rögtön formázom a kifliket, így itt még keletlenül látszanak.

Kelés után már kissé pufibban.

Sülés után meg még ducibban. 

Amúgy mióta a keverőtálas mixerem dagasztóspirálja másodszor is eltört, minden dagasztani valót kézzel készítek, ezért a jövő évi első beruházások közé tartozik egy profi konyhai robotgép. Mert azért 10 percekig paskolgatni, gyúrogatni, dagasztani a mindenféle tésztákat, az nem az én kacsóimnak való (alagútszindrómás zsibbadás).

Még ugyanaznap begyúrtam a mézeskalács tésztáját is. Egy profi mézeskalács készítő lányka receptje, amit a Nők Lapjában láttam. Ideális esetben 5-7 napot kell pihentetni sütés előtt, úgy hogy mehetett is a hűtőbe hűsölni.

Ekkor következett a hétvége, amikor is szünetet tartottam a sütögetésben. Viszont látva, hogy mi mindent van még hátra, a második hetet fel kellett pörgetnem.

Hétfőn már hajnal hatkor "kidobott" az ágy. A terv ugyanis az volt, hogy még a vaksötétben (az állatok etetése előtt)  ledarálom a hájas sütihez a hájat. És így is tettem.

Etetés után begyúrtam a tésztát. Hogy jó hólyagos legyen, ezt is kell vagy 10 percig gyömiszkélni. Utána jön a háromszori nyújtás és a lisztes hájjal való kenegetés, majd a hajtogatás. Ezután a tésztát betettem a hűtőbe, mert ezek után már nem volt energiám az újbóli nyújtáshoz és készre sütéshez. 

Ehelyett inkább készítettem egy csokis-kávés granolát, ami tulajdonképpen sült müzli extrákkal.

Az alapja zabpehely, amit kakaóporral, aprított magvakkal összekevertem, majd nyakon öntöttem pár deci mézes eszpresszóval és némi kókuszolajjal. Majd tepsibe simítva sütögettem egy darabig, míg jó ropogós lett. Miután kihűlt még aszalt áfonyát is kevertem hozzá, hogy finomabb legyen.

Ezt még aznap leteszteltem egy kis mézes joghurttal, hát nekem nagyon bejött.

Második hét második napja: a hájas süti sütés előtt és ...

... utána. 

Azt hiszem elégedett lehetek az eredménnyel, nagyon szépen szét nyíltak a sütikéim, meghálálva a sokszori hajtogatást. 

Amíg a két tepsinyi süti  süldögélt ráértem pepecselni annak a 4 darab narancsnak (bio) a héjával, amiből kandírozott narancsot akartam készíteni. Első feladat a narancs kifacsarása, ugyanis az üres narancshéjat könnyebb szép darabokra vágni, mintha hámoznám.

Miután háromszögű cikkelyekre felvágtam a héjat, egyesével mindegyikből kikanyarítottam a fehér belsejét, amennyire csak tudtam. Majd egy napra hideg vizes fürdőbe merültek.

Második hét harmadik napján a hajnal már ismét a konyhában talált. Begyújtottam a sparherdet és forrásban lévő vízbe téve a  héjakat,  főztem pár percig. Közben cukorszirupot készítettem.

A forrásban lévő szirupban a héjakat üvegesre kellett főzni úgy 40-50 perc alatt.

Majd jött a szikkasztás egy napig.

És még volt időm egy  narancsos trüffel alapját is bekeverni. Forró tejszínbe ment a finom étcsoki, narancslé, kandírozott narancshéj, pici fahéj, pici szerecsendió és némi vaj.

Mehetett ez is egy-két  napra a hűtőbe.

Csütörtökön azután a 6 napja a hűtőben pihengető mézeskalácstésztával kezdtem  a konyhai műszakot. Megmondom őszintén kicsit szkeptikus voltam, mert amikor begyúrtam nagyon darabos volt, alig akart összeállni. Azért bíztam benne, hogy az állás jót tesz neki, de mikor elővettem megint olyan morzsálódósnak tűnt. Végül azonban sikerült egy kis átgyúrkodás után szép vékonyra kinyújtani, csak sokat kell lisztezni alá és fölé, hogy se a deszkára, se a nyújtófára ne ragadjon rá a tészta.

Egy tepsi kiszaggatva.

Egy másik pedig már megsütve.

Készült néhány átlyukasztott is, amit fel is lehet lógatni dísznek karácsonyfára vagy ablakba.

Két órányi és hét tepsinyi sütögetés után a végeredmény.

Mikor a kalácskáim elkészültek megint elővettem a narancshéjakat és jöhetett a csokifürdő.

Majd felszeleteltem két darab almát, hogy legyen némi szárított almakarika. Ezek szintén jók dísznek is, de nasinak sem utolsók.

Harmadik napra szépen összeaszalódtak, úgy hogy a tepsik a kályha mellett voltak, így már elférnek egyben is, ráadásul ez már nem is kettő, hanem három alma.

Végül a hét utolsó napjára maradt a trüffelek meggurgatása és kakaófürdőbe hempergetése.

Így a terveknek megfelelően mindennel elkészültem. Már csak azt kell kitalálni, hogyan osszam el az ajándékokat szeretett családtagjaink között. Remélem sikert aratok vele.

Tőletek kedves Olvasóim pedig ez évre elbúcsúzom. Az emberrel együtt kivesszük a téli, ünnepi szabadságunkat. Legközelebb majd valamikor januárban jelentkezem, addig is legyetek jók és vigyázzatok magatokra és egymásra. Végezetül 

 MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS EGY ENNÉL BOLDOGABB ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!