Tavasz kontra tél

 

Őrület, hogy rohan az idő, alig kezdődött el ez az év és már a második hónap második felében járunk. Ami azt illeti ebben a hónapban kaptunk hideget és meleget is egyaránt. A hónap eleji  tavaszias időben tovább folytattuk a kidőlt fák összevágását, kihordását az erdőből. 

Ez egyben jó kis kardio és erősítő edzés is volt, mivel két 14-15 méteres égerfa (gyökerestül kifordulva) olyan helyen heverészett, ahova a traktor nem tudott lemenni. Így a méteres fadarabok vékonyabbik felével én sétálgattam 50 métert a kocsiig ilyen lenge öltözékben úgy egy tucatszor és még így is vert a víz. (Ekkor február 4-ét mutatott a naptár.)

A vastagabbja meg az uramnak jutott szintén ilyen ismétlésszámmal.

Mivel a két égerfa nem töltötte meg teljesen a kocsit, hozzácsaptunk még néhány akácot is, amik nagyon sűrűen voltak egymás mellett.

Telekocsi indulhat.

Az égerfákat mindjárt fel is hasogatta a gazda, hogy jobban száradjanak.

A szokásos vadkerítés javítás ebben a hónapban sem maradhatott el. Egy pár közt megint megerősítettünk, ahol vaddisznóék be- illetve kibújkáltak. Az a tapasztalat, hogy ahol bementek (befelé hajlik a drót) azzal nagyjából szemben ki is jöttek (kifelé drót). Lassacskán körbe érünk a kritikus helyek megerősítésével, meg a szögelést is sűrítjük és akkor remélhetőleg nem kell havi rendszerességgel dolgozni a vadak után.

Az első héten minden második nap megrakta az uram a füstöt a januári finomságok alatt.

Szalámi függöny fel: ott sorakoznak a decemberi vágásból a gyönyörűi sonkák is.

A lassan három éve a gardróbban pihengető spaletta táblák ügyében is történt előrelépés. Nevezetesen egy garnitúra vasalatot beszereztünk, hogy mielőtt festetésre leadnák lepróbáljuk, hogyan tudjuk beszerelni. (Nehogy festés után derüljön ki, hogy valamit alakítani kellene rajtuk.)

A doboz tartalma egy kétszárnyú ablakhoz való alkatrészeket tartalmazza.

Ehhez hozzájön még pár zacskónyi különböző csavar és kisebb alkatrész, valamint a zárórúd. 

A fenti képen látható kis egységcsomag alig kóstált többet mint 40.000 Ft. Ja és ez a kedvezményes ár, mert 70 ezerről indultunk.  És nekünk van 9 db két szárnyú és két darab egy szárnyú ablakunk. Ki lehet számolni, csak a vasalatok több, mint 400.000 Ft-ba kerülnének. 

Plusz ehhez jön még a festetés költsége, amit gyári  minőségében szeretnénk, amit nyilván itthoni körülmények között nem tudunk megoldani. Mivel sejtettük, hogy ott is mélyen zsebbe kell nyúlni, ezért eleve csak 6 ablakra kértem árajánlatot. (A többit vagy később vagy egyáltalán nem spalettázzuk.) Onnan is kaptunk egy laza 260+fa árajánlatot. 

Ha a két tételt összeadjuk már majdnem annyiba kerül egy garnitúra spaletta, mint maga az ablak a három rétegű hőszigetelt üvegével. Na  ezért kellett három évig ott pihennie az elkészült tábláknak, hogy ezt a kisebb vagyont kigazdálkodjuk.

De most már a nyári kánikula beköszönte előtt a nyugati és az északi oldalon lévő ablakokra talán felkerülnek azok a spaletták. 

A gazda közben két héten keresztül megint csinált egy-két kanyart Európában, addig én tartottam itthon a frontot, ami nem volt egyszerű. Az első héten első felében lezúdult annyi csapadék, hogy bokáig süppedtem a sárban. Majd a második felében beköszöntött az igazi cudarság. Reggel -10-12 fokig süllyedt a hőmérséklet. 

Szerencsére az állatkáim jól abszolválták a rendkívüli időjárást. Az alábbi képek a fagyos időszakban készültek.

A két fiú két lábra állva szokott fogadni reggelente, annyira várják már a reggelit.

A kecskenépek kapnak egy kis abrakot a kinti karámban, amíg ...

... Kancsika a belső részben nyugodtan elfogyasztja a reggelijét. (Este nyilván ugyanezt a koreográfiát ismételjük.)

A malacnép is nagyon várja már a frissen forrázott, meleg kásáját. Türelmetlenségükből kifolyólag gyakran a fogukkal rángatják a kerítést, hogy siessek már, mert ők már ennének.

A három maradék hízónak is hasonló menü jut, azért is homályos egy kicsit a kép, mert  gőzölgött a dara, amikor kiöntöttem nekik.

Miután kiosztottam a malacok ennivalóját, a kecskék megkapják a szénaadagjukat. Ahogy a képen is látszik ennek a három fős csapatnak kénytelen vagyok három különböző helyre is tenni, hogy mindenki hozzáférjen. 

Amíg csak egy helyen van, a bak elveri onnan a lányokat, ha már két helyen van, akkor a fekete (Lili királynő) elveri a barnát (Tündér). Így marad ez a megoldás. Természetesen az új helyükön olyan szénarács lesz, hogy mindenki odaférjen. 

Egyik cukika a sarokban áll. (Fotó: Barna barátunk)

A másik cukika pedig két lábon a szénarács elött (Fotó: Barna barátunk)

Az etetés után jöhet az itatás. Ezeken a zimankós reggeleken először is fel kellett törni a kb. 3 centis jeget minden edényen. Ehhez meg van a megfelelő célszerszámom egy kis balta. A jég nagy részét el is távolítom, ahogy a képen is látszik. 

De ez még nem elég, hogy ne fagyjon olyan gyorsan vissza és ne is legyen annyira jéghideg (legalább az elején) a házból hordtam ki nekik forró vizet, azzal töltöttem fel az itatókat.

Szerencsére ez az időjárás nem tartott sokáig, tegnap már +2 fokra ébredtem a -10 helyett, ami napközben tovább melegedett és még a napocska is kisütött a reggeli ködös idő után. Most meg éppen +16 fokot mutat a hőmérő, tehát ismét visszatért a tavasz.

Februárban a januári hónaphoz  hasonlóan töltöttem az időt amíg a gazda távol volt. Az állatok ellátása mellett forgattam a húsokat a sózóban, amik újításként két napja egy speciális páclébe kerültek (szomszéd birtokos kooperáció).

Főzögettem, sütögettem. 

A két hét két szép alkotása: fonott kalács és egy kis fehér cipó.

A végére még két  művészi fotó Barnától. 

A képek címe lehetne akár "Variációk felhőkre".

Közben a gazda újból itthon és mivel márciusban kivesz egy kis szabit, jó sokáig marad is. Hiszen milliónyi tervünk van, aminek most szeretnénk egy kis lendületet adni. Maradjatok velünk a továbbiakban is, mindenképpen szakítok időt, hogy folyamatosan beszámoljak az eseményekről.