Legutóbbi beszámolómban már jeleztem, hogy hamarosan beindul a 2022. évi kertprojekt. Ennek első lépéseként el kellett vetnem a palántáknak való magokat.
Március közepén szépen elővettem a "magkincstáramat" és kiválogattam azokat a magokat, amikből palántákat szeretnék: többféle paradicsom, paprika, káposzta, karalábé, tökfélék, padlizsán.
A magokat és palántázó poharakat előkészítettem az ültetéshez.
Majd fogtam a két jó nagy vödröt meg egy lapátot és kitalicskáztam az erdőbe, ahol fél perc alatt jó fekete földdel meg is töltöttem őket.
Mivel túl töménynek éreztem, ezért némi homokkal lazítani akartam. Erre a célra kiválóan megfeleltek a mindenfelé megtalálható vakond vagy pocok túrások.
Ebből a jó laza homokból kevertem egy adagot a fekete földhöz. Itt látszik igazán a különbség a kétféle talaj között.
Ez lett a végeredmény
Megtöltöttem földdel az összes létező edénykét, majd neki álltam a mindenféle magocska elültetéséhez.
A padlizsán palántáimat bent az ablakpárkányon tárolom, mivel a csírázásukhoz magas, legalább 22 fokos hőmérsékletre van szükség. Egy hét után meg is jelentek a kis csírakezdemények. Napközben pedig ha szép idő van, kimennek napozni a külső párkányra.
A többi palánta napközben szintén kint napozik egy asztalon a szabad ég alatt. Ugyanis nemrégiben tudtam meg, hogy felülről kell, hogy érje őket a napfény. Bent az ablakpárkányokon egyrészt nincs is ennyi hely, valamint a túl meleg és a nem megfelelő fény miatt csak megnyurgulnának.
Az éjszakákat pedig a pincében töltik, hogy a nálunk minden reggel rendszeres fagy ne tegyen kárt bennük. Közben itt is megjelentek az első újoncok.
A tavaly ősszel elduggatott hagymáim szépen fejlődnek. Ez itt egy hagyma sor.
Ez pedig egy fokhagyma.
Sajnos az iszonyatos szárazság miatt (nálunk 3,5 hete nem esett egy csepp csapadék sem) a levélcsúcsok el kezdtek száradni. Úgyhogy szégyenszemre holnaptól megkezdjük a locsolásukat.
Jövő héten pedig folytatjuk a szabadtéri veteményezéssel.
Búcsúzóul néhány kép az ifjoncokról. Hihetetlenül gyorsan nőnek, már rendszeresen kijárnak a nagyokkal legelészni. Ez a cukika itt a legkisebb ma 11 napos.
Ez a két másik pedig egy reggel befészkelődött a talicskába, amibe a nagyoknak a szénát vittem.
Persze a fotózkodással megzavartam a pihenésüket és felpattantak, majd a távozás mezejére léptek.
Ezzel zárom is soraimat, viszont hamarosan újabb irománnyal jelentkezem arról, hogy mi minden történt ezen az eseménydús héten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése