Mivel a közelmúltban ketten is felvették velünk a kapcsolatot szalmaház-építés ügyben és mivel időközben megkaptuk a használatbavételi engedélyt (azóta már új lakcímünk is lett és végre hivatalosan is a település lakói lettünk, új lakcímkártya meg minden), lezárult egy lassan négy éve elkezdődött folyamat. Ahogy a címben is utaltam rá, most nem magáról az építési technológiáról akarok írni, hiszen azt a kezdetektől dokumentáltuk, hanem a hivatalok útvesztőjében való bolyongásokról (bár azt hiszem a mi esetünkben ez nem is volt annyira bonyolult).
Szóval menjünk vissza a kezdetekhez. Az, hogy a ház egy szendvicsszerkezetű ház legyen (dupla faváz, közte szalma, belül egy sor vályogtégla) már az építkezés kezdete előtt vagy két évvel eldöntöttük. Egy tervező ismerős javasolta, hogy menjünk be a helyi építési hatósághoz és ott érdeklődjünk, mit szólnak ehhez, esetleg tudnának-e ajánlani tervezőt. Mi meg is fogadtuk a tanácsot.
Mivel helyileg Kaposvárhoz tartozunk, be is battyogtunk a hivatalba. Ott egy szimpatikus embernek előadtuk a tervünket. Mármint, hogy fa, meg szalma, meg természetes anyagok. Erre az volta válasza: "Rajta!" Hú, mindjárt gondoltuk is, hogy ő a mi emberünk. Szóval semmi akadékoskodás nem volt.
Következő kérdésünkre, hogy a népi építészetben jártas tervezőt tudna-e ajánlani, szintént igenlő választ és három nevet kaptunk. Google a barátunk volt már akkor is és az első névvel kezdtük, aki nem volt más, mint Grátz Antal, Makovecz Imre egykori tanítványa. Azután a youtube-on rábukkantunk, hogy a Szalmaházas Konferencián előadó is volt és akkor rögtön tudtuk, hogy ő is a mi emberünk.
2015. decemberében vettük fel vele a kapcsolatot, hamarosan találkoztunk is, majd a helyszínt is szemrevételezte. Nagy benyomást tett ránk, hogy bár karácsony előtt voltunk egy pár nappal (és ennek megfelelően elég cudar volt az idő) vagy egy órát töltöttünk a terepen azzal, hogy kiválasszuk a legjobb helyszínt (természetesen volt már egy konkrét elképzelés), majd Anti tájolóval nézte, hogy hol nyugszik a téli nap, hol a nyári, fontos volt a ház megfelelő betájolása végett. Ez nyilván nagyon pozitív benyomást keltett bennünk. Anti nagyon örült, hogy végre egy "telek" (180.000 m2), ahol nem kell igazodni senkihez (telekhatáros építkezés, x méterek innen-onnan elhagyása, adott a telek tájolása és így nincs nagy lehetőség a ház megfelelő tájolására)
Mivel pont valami nagy projektek közepében volt a társával Kresz Andreával, csak február környékén tudtak neki állni a mi tervünknek. A mi helyzetünket nehezítette, hogy az "építés telek" mezőgazdasági terület, ahova lehet építeni, csak előbb a művelési ágból ki kellett vonatni 400 m2 (azért ennyit, mert ez a maximuma az illetékmentességnek, ha nagyobbat akarsz, azért már keményen kell fizetni), ehhez mindenféle hatóság (Környezetvédelmi, Talajvédelmi, Erdészeti) hozzájárulása kellett. Ezt a kivonatás részét mi intéztük.
Lényeg a lényeg, hogy végül április végén lett beadva az engedély és valamikor július végén kaptuk meg az építési engedélyt. Volt persze hiánypótlás, de magába a tervekbe nem kötöttek bele. A közel három hónap akkor rettenetesen hosszú időnek tűnt, de tekintve, hogy nem egy sima építési területről van szó, ráadásul osztatlan közös tulajdon, így utólag már elég gyorsnak tűnik. Az építési hatóságnak ugyanis minden érintett szervtől (Erdészeti, Talajvédelmi, Környezetvédelmi) állásfoglalást és hozzájárulást kellett kérnie.
A tervdokumentációval kapcsolatosan még annyit, hogy természetesen szükséges volt még statisztikai számításokra és tűzvédelmi dokumentációra is. Mind a statikust, mind a tűzvédelmi szakembert Antiék intézték. (Egyik megkeresés esetében például kérdezték, hol találtunk statikust, mert az övé szalmaházat nem vállal.)
A korábbi házunk építésekor még híre hamva sem volt az e-naplónak, most viszont szembesülni kellett azzal, hogy bizony napi szinten kell vezetni és az internetre feltölteni az aznapi jelentést (beleértve a szél irányát is), amire nekünk nem lett volna kapacitásunk az építkezés mellett, meg infrastrukturálisan sem voltunk jól ellátva (mobil internet stickkel, gyakorlatilag az e-maileket épphogy el tudtuk olvasni, nemhogy feltöltögetni dolgokat). Szerencsére Antinak volt egy kedves kollégája, aki közben már elvállalta a felelős műszaki vezetést (szintén hasonlóan a természetes anyagok híve). Végül ő vállalta az e-napló vezetését is. Telefonon jelentettem neki 2-3 naponta, ő meg vezette szépen a naplót.
Szintén jelentős változás a korábbi építkezéshez képest, hogy manapság nem lehet önerőből építkezni. Hol vannak már a régi szép idők, amikor kalákában (sógor, koma, jóbarát segítségével) épültek a házak. Most mindenhez szakember kell, meg építési vállalkozó. Na, mi ebből nem kértünk.
Egyrészt korábbi tapasztalatokból kiindulva nem bíztunk meg bennük, másrészt a költségvetés szempontjából nem mindegy mennyi sok milliót fizetünk ki egy generál kivitelezőnek. Gábor ugyebár asztalos, nade papíron bútorasztalos. Hiába csinált a gyakorlatban mindent (ajtó, ablak, kisfaház, lépcső stb), és hiába egy aranykezű ember, aki talán a villanyszerelésen kívül mindent meg tudott volna csinálni ebben a házban (na jó, talán a vakolást nem) hivatalosan nem építhette fel a házat. Ezt az aprócska, icike-picike problémát úgy tudtuk áthidalni, hogy volt egy funkció nélkül egyszemélyes Kft-je, ami teljesen más célra jött létre, de végül a korábbi társ kikerült és csak azért tartottuk meg, mert akkor már tudtuk, hogy szükség lesz rá az építkezéshez.
Tehát az a komikus helyzet jött létre, hogy Gábor mint magánszemély megbízta Gábort, mint X cég képviselőjét, hogy építse fel Gábor házát. A ház építésében közreműködő egyéb szakemberek, mint a kőműves (1 fő) , vízszerelő (1 fő), ácsok (2 fő) alkalmi munkavállalói jogviszonyban voltak bejelentve és fizettük utánuk a járulékot. Szinte kivétel nélkül másodállásban dolgoztak nálunk (tehát mindenkinek volt hivatalosan bejelentet főállása), tehát a kőműves csak hétvégenként jött, a vizes kb 3 napot dolgozott (alapszerelés, becsövezés, kiállások és végül a szerelvények bekötése). Egyedül a villanyszerelőt oldottuk meg úgy, hogy a Kft. alvállalkozójaként végezte el a munkát és az e-naplós részét is ő intézte. Nálunk összesen ennyi szaki vett részt a munkában.
A mi esetünkben tehát, ahogy az már a blogról is kiderült, a többi munkafeladatot mi saját kezűleg végeztük. Vázszerkezet megépítése, gerendák rögzítése, tetőszerkezet építésében is részt vettünk az ácsok mellett. A szalmázás, sarazás az pont egy olyan momentum, amihez nem kell szakképesítés, de szerintem hiába is kerestünk volna "szalmabála fal építő" és "sártapasztást készítő" szakembereket, így annak dokumentálásával nem volt gond. Burkolások, festések szintén saját munka.
Minden építőanyaghoz szükséges teljesítménynyilatkozat, hogy az megfelel-e a mindenféle hatósági paramétereknek. A szalma, bontott tégla esetében nálunk a felelős műszaki vezető nyilatkozta le, hogy megfelelt. A többi építőanyagról mi szereztük be a dokumentációt és juttattuk el hozzá.
A felelős műszaki vezetőnk készítette el a szintén kötelező Energetikai tanusítványt is.
A ház felépülését követően következik a használatbavételi engedély megkérése. Ennek feltétele, hogy földmérő kimérje az épületet és a Földhivatalban a térképre berajzoltassa. Ha ez megvan, akkor lehet az építési hatósághoz benyújtani a használatbavételi engedély iránti kérelmet. Ezt a felelős műszaki vezetőnk intézte. Miután benyújtotta a kérelmet volt még valami hiánypótlási dolog, ami egyrészt abból eredt, hogy az építési engedélyt megadták egy bizonyos helyrajzi számra, csakhogy időközben ezt a területet felosztották, így ma már nem is létezik az a szám. Ezt korrigáltuk meg el kellett utalni megint egy 8.000 Ft-os díjat valami Környezetvédelmi Hatóságnak. Mondjuk az érdekes volt, hogy a hiánypótlásban az állt, hogy mi vegyük fel a kapcsolatot a hatósággal a számlaszám kinyomozása végett. Végül, mivel telefonon nem értem el őket, viszont e-mail címet találtam, levelet írtam nekik és talán még aznap meg is adták a kért adatot. Tehát ez a része is viszonylag gyorsan ment.
Azután bejelentkezett a hatóság embere, hogy kijönne megnézni a házat a használatbavételi engedély megadása miatt. Na itt volt egy kis para bennünk, hogy mit szól a komposzt WC-hez, meg a nádgyökérzónás tisztításhoz. A WC-hez nem szólt semmit, a tisztítást pedig meg sem nézte. Mondjuk nálunk gyakorlatilag a mosás, mosogatás és fürdés vize kerül ki a természetbe. Amibe házilag készült mósószer (szappan, szódabikarbóna), ecet (mint tisztítószer) és a személyes tisztálkodásra használt szappan, tusfürdő kerül. Pont ma ellenőriztem a kifolyás végét és csak úgy burjánzik a növényzet körülötte.
Egy szép márciusi napon volt itt az ember úgy ebédidő tájt és még aznap délután, amikor visszament a hivatalába meg is gyártotta a használatbavételi engedélyt (ezt nevezem én gyorsaságnak), amiről pénteken jött meg a posta, hogy valamikor április közepe táján már jogerőre is emelkedett.
Szóval összeségében nézve úgy érzem, hogy nálunk a hatóságok részéről pozitív hozzáállásról beszélhetünk. Persze hallottunk mi is rémtörténeteket, meg először az építész is nagyon le akart bennünket beszélni erről a szerkezetről (helyette harmincakárhányas Porotherm meg ipari szigetelőanyag), de mi nem hagytuk magunkat eltántorítani.
Hozzáteszem, hogy az építészünk végig kísérte az egész folyamatot, volt hogy órás telefonbeszélgetést folytattak Gáborral a kritikus kapcsolódási pontokról vagy rögzítésekről. Többször kijött a helyszínre is, hogy személyesen lássa, hogyan haladunk. A vakolathímek felrakásánál is itt tölött egy napot, egyet megcsináltak a kőművessel közösen. Szerszámokat, sablonokat mindent hozott, hogy utána Gábor tudja folytatni. Részletes rajzokat kaptunk mindenhez (alapozás, fa szerkezet, kémény, homlokzat), sablonokat a gerenda mintákhoz, fa homlokzat mintáihoz. Az építészeinkhez hasonlóan a felelős műszaki vezetőnkkel is maximálisan elégedettek voltunk.
Remélem hasonló építkezést folytatóknak vagy a jövőben tervezőknek tudtam hasznos információkkal szolgálni.
Mivel helyileg Kaposvárhoz tartozunk, be is battyogtunk a hivatalba. Ott egy szimpatikus embernek előadtuk a tervünket. Mármint, hogy fa, meg szalma, meg természetes anyagok. Erre az volta válasza: "Rajta!" Hú, mindjárt gondoltuk is, hogy ő a mi emberünk. Szóval semmi akadékoskodás nem volt.
Következő kérdésünkre, hogy a népi építészetben jártas tervezőt tudna-e ajánlani, szintént igenlő választ és három nevet kaptunk. Google a barátunk volt már akkor is és az első névvel kezdtük, aki nem volt más, mint Grátz Antal, Makovecz Imre egykori tanítványa. Azután a youtube-on rábukkantunk, hogy a Szalmaházas Konferencián előadó is volt és akkor rögtön tudtuk, hogy ő is a mi emberünk.
2015. decemberében vettük fel vele a kapcsolatot, hamarosan találkoztunk is, majd a helyszínt is szemrevételezte. Nagy benyomást tett ránk, hogy bár karácsony előtt voltunk egy pár nappal (és ennek megfelelően elég cudar volt az idő) vagy egy órát töltöttünk a terepen azzal, hogy kiválasszuk a legjobb helyszínt (természetesen volt már egy konkrét elképzelés), majd Anti tájolóval nézte, hogy hol nyugszik a téli nap, hol a nyári, fontos volt a ház megfelelő betájolása végett. Ez nyilván nagyon pozitív benyomást keltett bennünk. Anti nagyon örült, hogy végre egy "telek" (180.000 m2), ahol nem kell igazodni senkihez (telekhatáros építkezés, x méterek innen-onnan elhagyása, adott a telek tájolása és így nincs nagy lehetőség a ház megfelelő tájolására)
Mivel pont valami nagy projektek közepében volt a társával Kresz Andreával, csak február környékén tudtak neki állni a mi tervünknek. A mi helyzetünket nehezítette, hogy az "építés telek" mezőgazdasági terület, ahova lehet építeni, csak előbb a művelési ágból ki kellett vonatni 400 m2 (azért ennyit, mert ez a maximuma az illetékmentességnek, ha nagyobbat akarsz, azért már keményen kell fizetni), ehhez mindenféle hatóság (Környezetvédelmi, Talajvédelmi, Erdészeti) hozzájárulása kellett. Ezt a kivonatás részét mi intéztük.
Lényeg a lényeg, hogy végül április végén lett beadva az engedély és valamikor július végén kaptuk meg az építési engedélyt. Volt persze hiánypótlás, de magába a tervekbe nem kötöttek bele. A közel három hónap akkor rettenetesen hosszú időnek tűnt, de tekintve, hogy nem egy sima építési területről van szó, ráadásul osztatlan közös tulajdon, így utólag már elég gyorsnak tűnik. Az építési hatóságnak ugyanis minden érintett szervtől (Erdészeti, Talajvédelmi, Környezetvédelmi) állásfoglalást és hozzájárulást kellett kérnie.
A tervdokumentációval kapcsolatosan még annyit, hogy természetesen szükséges volt még statisztikai számításokra és tűzvédelmi dokumentációra is. Mind a statikust, mind a tűzvédelmi szakembert Antiék intézték. (Egyik megkeresés esetében például kérdezték, hol találtunk statikust, mert az övé szalmaházat nem vállal.)
A korábbi házunk építésekor még híre hamva sem volt az e-naplónak, most viszont szembesülni kellett azzal, hogy bizony napi szinten kell vezetni és az internetre feltölteni az aznapi jelentést (beleértve a szél irányát is), amire nekünk nem lett volna kapacitásunk az építkezés mellett, meg infrastrukturálisan sem voltunk jól ellátva (mobil internet stickkel, gyakorlatilag az e-maileket épphogy el tudtuk olvasni, nemhogy feltöltögetni dolgokat). Szerencsére Antinak volt egy kedves kollégája, aki közben már elvállalta a felelős műszaki vezetést (szintén hasonlóan a természetes anyagok híve). Végül ő vállalta az e-napló vezetését is. Telefonon jelentettem neki 2-3 naponta, ő meg vezette szépen a naplót.
Szintén jelentős változás a korábbi építkezéshez képest, hogy manapság nem lehet önerőből építkezni. Hol vannak már a régi szép idők, amikor kalákában (sógor, koma, jóbarát segítségével) épültek a házak. Most mindenhez szakember kell, meg építési vállalkozó. Na, mi ebből nem kértünk.
Egyrészt korábbi tapasztalatokból kiindulva nem bíztunk meg bennük, másrészt a költségvetés szempontjából nem mindegy mennyi sok milliót fizetünk ki egy generál kivitelezőnek. Gábor ugyebár asztalos, nade papíron bútorasztalos. Hiába csinált a gyakorlatban mindent (ajtó, ablak, kisfaház, lépcső stb), és hiába egy aranykezű ember, aki talán a villanyszerelésen kívül mindent meg tudott volna csinálni ebben a házban (na jó, talán a vakolást nem) hivatalosan nem építhette fel a házat. Ezt az aprócska, icike-picike problémát úgy tudtuk áthidalni, hogy volt egy funkció nélkül egyszemélyes Kft-je, ami teljesen más célra jött létre, de végül a korábbi társ kikerült és csak azért tartottuk meg, mert akkor már tudtuk, hogy szükség lesz rá az építkezéshez.
Tehát az a komikus helyzet jött létre, hogy Gábor mint magánszemély megbízta Gábort, mint X cég képviselőjét, hogy építse fel Gábor házát. A ház építésében közreműködő egyéb szakemberek, mint a kőműves (1 fő) , vízszerelő (1 fő), ácsok (2 fő) alkalmi munkavállalói jogviszonyban voltak bejelentve és fizettük utánuk a járulékot. Szinte kivétel nélkül másodállásban dolgoztak nálunk (tehát mindenkinek volt hivatalosan bejelentet főállása), tehát a kőműves csak hétvégenként jött, a vizes kb 3 napot dolgozott (alapszerelés, becsövezés, kiállások és végül a szerelvények bekötése). Egyedül a villanyszerelőt oldottuk meg úgy, hogy a Kft. alvállalkozójaként végezte el a munkát és az e-naplós részét is ő intézte. Nálunk összesen ennyi szaki vett részt a munkában.
A mi esetünkben tehát, ahogy az már a blogról is kiderült, a többi munkafeladatot mi saját kezűleg végeztük. Vázszerkezet megépítése, gerendák rögzítése, tetőszerkezet építésében is részt vettünk az ácsok mellett. A szalmázás, sarazás az pont egy olyan momentum, amihez nem kell szakképesítés, de szerintem hiába is kerestünk volna "szalmabála fal építő" és "sártapasztást készítő" szakembereket, így annak dokumentálásával nem volt gond. Burkolások, festések szintén saját munka.
Minden építőanyaghoz szükséges teljesítménynyilatkozat, hogy az megfelel-e a mindenféle hatósági paramétereknek. A szalma, bontott tégla esetében nálunk a felelős műszaki vezető nyilatkozta le, hogy megfelelt. A többi építőanyagról mi szereztük be a dokumentációt és juttattuk el hozzá.
A felelős műszaki vezetőnk készítette el a szintén kötelező Energetikai tanusítványt is.
A ház felépülését követően következik a használatbavételi engedély megkérése. Ennek feltétele, hogy földmérő kimérje az épületet és a Földhivatalban a térképre berajzoltassa. Ha ez megvan, akkor lehet az építési hatósághoz benyújtani a használatbavételi engedély iránti kérelmet. Ezt a felelős műszaki vezetőnk intézte. Miután benyújtotta a kérelmet volt még valami hiánypótlási dolog, ami egyrészt abból eredt, hogy az építési engedélyt megadták egy bizonyos helyrajzi számra, csakhogy időközben ezt a területet felosztották, így ma már nem is létezik az a szám. Ezt korrigáltuk meg el kellett utalni megint egy 8.000 Ft-os díjat valami Környezetvédelmi Hatóságnak. Mondjuk az érdekes volt, hogy a hiánypótlásban az állt, hogy mi vegyük fel a kapcsolatot a hatósággal a számlaszám kinyomozása végett. Végül, mivel telefonon nem értem el őket, viszont e-mail címet találtam, levelet írtam nekik és talán még aznap meg is adták a kért adatot. Tehát ez a része is viszonylag gyorsan ment.
Azután bejelentkezett a hatóság embere, hogy kijönne megnézni a házat a használatbavételi engedély megadása miatt. Na itt volt egy kis para bennünk, hogy mit szól a komposzt WC-hez, meg a nádgyökérzónás tisztításhoz. A WC-hez nem szólt semmit, a tisztítást pedig meg sem nézte. Mondjuk nálunk gyakorlatilag a mosás, mosogatás és fürdés vize kerül ki a természetbe. Amibe házilag készült mósószer (szappan, szódabikarbóna), ecet (mint tisztítószer) és a személyes tisztálkodásra használt szappan, tusfürdő kerül. Pont ma ellenőriztem a kifolyás végét és csak úgy burjánzik a növényzet körülötte.
Egy szép márciusi napon volt itt az ember úgy ebédidő tájt és még aznap délután, amikor visszament a hivatalába meg is gyártotta a használatbavételi engedélyt (ezt nevezem én gyorsaságnak), amiről pénteken jött meg a posta, hogy valamikor április közepe táján már jogerőre is emelkedett.
Szóval összeségében nézve úgy érzem, hogy nálunk a hatóságok részéről pozitív hozzáállásról beszélhetünk. Persze hallottunk mi is rémtörténeteket, meg először az építész is nagyon le akart bennünket beszélni erről a szerkezetről (helyette harmincakárhányas Porotherm meg ipari szigetelőanyag), de mi nem hagytuk magunkat eltántorítani.
Hozzáteszem, hogy az építészünk végig kísérte az egész folyamatot, volt hogy órás telefonbeszélgetést folytattak Gáborral a kritikus kapcsolódási pontokról vagy rögzítésekről. Többször kijött a helyszínre is, hogy személyesen lássa, hogyan haladunk. A vakolathímek felrakásánál is itt tölött egy napot, egyet megcsináltak a kőművessel közösen. Szerszámokat, sablonokat mindent hozott, hogy utána Gábor tudja folytatni. Részletes rajzokat kaptunk mindenhez (alapozás, fa szerkezet, kémény, homlokzat), sablonokat a gerenda mintákhoz, fa homlokzat mintáihoz. Az építészeinkhez hasonlóan a felelős műszaki vezetőnkkel is maximálisan elégedettek voltunk.
Remélem hasonló építkezést folytatóknak vagy a jövőben tervezőknek tudtam hasznos információkkal szolgálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése