2023. július 12., szerda

Malacunk lett

 

Ezúttal sem bíztunk semmit a véletlenre. Miután már két ellésünk volt az erdőben, kocamamát a kiírt időpont előtt 1,5 héttel  már bezártuk a szülőszállásra. Az alábbi képen még egyben volt a szentem, a cicik már a földet súrolták.


Mivel pontosan tudtuk a foganás időpontját, ezért 07.07-re volt kiírva a kismama. Mondjuk semmi látható jelét nem adta a készülődésnek. Csak az volt gyanús hetedikén este, hogy a vacsora osztásakor nem jött elő az ólból. 

Másnap reggel először azt hittem, hogy csúszásban vagyunk, mert az az ól, amiben este feküdt üres volt. Viszont a másikban egy halom malac baba feküdt egymás hegyén-hátán. Úgyhogy időbe tellett, mire számba vettem őket. A végeredmény: pont egy tucat malacka. Öt rózsaszín-tarka, hét fekete. 


Nagy valószínűséggel már előző este megszülettek, mert az ellésnek már semmi látható nyomát nem találtuk. Minden babácska tiszta, száraz és élénk volt. Már ki is sereglettek az ólból. 


Kicsit később a másik ólban találtunk még egy malackát, a mama vihette oda, miután látta, hogy nem él. Tehát az eredeti létszám 13 lett volna. 

A mamin mondjuk egyáltalán nem látszik, hogy világra hozott 13 csemetét. A hatalmas pocakja ugyanúgy lengedezik. 


Az elején kicsit ideges volt, amikor bementem hozzá. Főleg, mivel a kis unokahúgom is ott volt és bár már egy hete nálunk volt, de mégis csak idegennek tekintette. Ezért én is óvatosan közelítettem hozzá és a kicsikhez.


Volt egy kis fújtatás, meg odarohanás, amikor a kicsik esetleg felvisítottak. Hiszen én már az első alkalommal próbáltam simogatni őket. Itt még jól láthatóan ráncos a kis bőrük, kell legalább pár nap, mire belehíznak a ruhácskájukba.


Másnap reggel, míg a mami reggelizett újból bepróbálkoztam.


Ekkor már kézbe is tudtam őket venni. Na, jó csak pár másodperc erejéig. 


Ilyenkor a legédesebbek. Selymes, puha kis malactestük és finom baba malac illatuk van. Egyébként már egy napos korukban is szigorúan elkülönített helyen végzik a kis és nagy dolgot, még véletlenül sem piszkítanak oda, ahol fekszenek, játszanak. 


Ma már öt naposak és szerencsére mindegyik élénk, egészséges, mozgékony. A ruhácskájukba is belehíztak, sőt némelyek már igen gömbölyű malac pocak birtokosai. Ez azt jelzi, hogy a maminak bőven van teje az egy tucat apróság táplálására. 


Tegnap esti játék vacsora után. Órákig el lehetne nézegetni őket, annyira mókásak.


A  játékban megfáradva, elalváshoz készülődve. 


Kicsi a rakást játszanak, a leleményesebbek próbálják a legelőnyösebb pozíciót elfoglalni.


Időrendben ugrottam kicsit, mert minél előbb be akartam számolni a legfrissebb állatbirodalmi helyzetről. Ezért még visszatérek majd a júniusi fejleményekhez, mert ott is történtek előrelépések. 


4 megjegyzés:

  1. Eszter megint nagyon aranyos, és szép malackáitok lettek!
    Nagyon jó érzés lehet így simogatni, kézben tartani őket....)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez így van. Minden etetésnél beülök közéjük pár percre és simogatom őket, hogy minél jobban szokják az emberi érintést. Mondhatom szép eredményeket érek el, ma már dőlt mindegyik az oldalára a reggeli ébresztőkor, hogy hozzáférjek a pocakjukhoz.

      Törlés
    2. Milyen cukorfalatok lehetnek hogy így az oldalukra dőlnek és várják már a simít

      Törlés
    3. Azok, reggel egymás után dőlnek el, ahogy simogatom a pocijukat. Nem tudom megunni.

      Törlés