A gazda szeptember végi, október eleji itthon tartózkodása alatt nagyon produktívak voltunk. A korábban már részletesen megírt bolhairtás, málnatelepítés és kerti konyha csinosításon kívül még nagyon sok minden történt nálunk Málnáskertben.
Az ólak, karámok javítása szinte kihagyhatatlan program. Valami mindig történik. Most a fejőállás oldalát rúgták ki a lányok.
Ezenkívül a korábban szellőzési céllal hagyott rést is megszüntettük, mivel rendszeresen bevert az eső. Előtte.
Utána.
Az egyik malacól hátulja is javításra szorult, mert a nagy helyezkedések közepette (ki, hol aludjon) ennek is sikerült lerúgni a hátoldalát.
Ezen kívül az összes kecske átesett az őszi pedikűrözési macerán. Mivel ez kétemberes munka, ezért erről nem tudott kép készülni. A szitu ugyanis úgy néz ki, hogy elkapunk egy delikvenst, azt ketten az oldalára fektetjük, majd az én feladatom, hogy három lábat és a testet lefogjam, míg a gazda megkörmöli a kecskét.
Miután az állatok körüli feladatokat elláttuk megint "fázni" kezdtünk. Ezúttal sikerült két napot is a már meglévő farakat gyarapításával töltenünk.
Ez a fa fennakadt egy másikban, így a levegőben kezdte meg a darabolást. Egyébként nagyon óvatosan járunk el, hiszen tudjuk, hogy az erdei munka kimondottan veszélyes üzem. Döntéskor én mindig fedezékbe vonulok és a gazda is nagyon figyel, hogy ne történjen baleset.
Időközben megrendeltük az istálló villanyszerelési munkálatait. A szerelő pedig a munkadíj fejében 12 darab akácoszlopot kért. Ezért először ezek legyártásával kezdtük.
A nagy farakat gyarapítása mellett folyamatosan keletkeznek az alábbi kupacok a méreten aluli botfákból. Már legalább egy köbméternyi akad ebből is. Nekünk ezek kifejezetten jók lesznek a csikótűzhelybe, ha már kiszáradtak.
Azért néhány tonnát megmozgatunk a nap végére. De mindketten nagyon élvezzük ezt a fajta munkát is.
Jelenleg így áll a farakatunk.
Az istálló körüli tereprendezésben is sikerült előrelépést tennünk. Ahogy azt már megírtam egy nagyon kedves barátunk megígérte, hogy októberben is eljön és segít befejezni a rendrakási munkálatokat, amiket szeptemberben a pótkocsi meghibásodása miatt félbe kellett hagyni.
Szerencsére október elején sikerült egy napot találni, amikor ragyogó időben tudták folytatni a megkezdett téglaválogatást.
Az egész és a fél téglák mentek a kupacba. Sikerült még egy elég szép rakatot építeniük.
A törmelék pedig ment a pótkocsira, amivel a már említett gödröt töltötték fel.
Igaz, hogy aznap tényleg látástól vakulásig (napkeltétől napnyugtáig) dolgoztak, de a végeredmény magáért beszél. Végre meg lehet közelíteni az épületet.
Ezen az oldalon még maradt még egy kis munka: néhány tégla elpakolás, egykori karámoszlopok kivágása és a bozótos kiirtása. De ezzel már ketten is elboldogulunk.
Közben a villanyszerelő is megérkezett és bevezetékelte az istállót, valamint felhelyezte a szükséges konnektorokat. Sőt két darab lámpa is felkerült a helyére, így már kedvezőtlen fényviszonyok mellett is lehet tevékenykedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése